Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-11
12 megalakulásának lassúsága miatt e téren bizony voltak időbeni csúszások, de ma már gyors ütemben folyik a munka. Éppen most intéztük el, hogy a HTMH révén az Illyés Közalapítvány is megkapja azt az összeget, amelyet a maradványképzés címén vontak el ideiglenesen. Komlós Attila 1947. február 4én született a Pest megyei Tökön. Elvégezte a budapesti Református Teológiai Akadémiát, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége kétéves újságíró - iskoláját és az amerikai Princet on University teológiai posztgraduális képzését, és megszerezte a Master of Theology tudományos fokozatot a nemzetközi egyházi kapcsolatok területén. Felelős szerkesztője és kiadója volt a Reformátusok Lapjának, a kilencvenes évek elején a Magyarok Világsz övetsége megbízott főtitkára, majd ügyvezető elnöke, 1996 és 2005 decembere között a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága (Anyanyelvi Konferencia) ügyvezető elnöke, a MÚOSZ elnökségének tagja. Komlós Attila riportfilmeket is készített a DUNA TV és az MTV számára nemzetközi egyházi és határon túli magyar kisebbségi témakörökben. A HTMH elnöke korábban sem volt és ma sem tagja politikai pártnak. vissza Rostás Szabolcs, Krónika Iliescu nem tud titkos börtönről Népszava, 2006. január 11. Ion Iliescu volt román államfő állítása szerint nem tud arról, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) fogva tartott volna 23 terroristagyanús embert a Konstanca mellet t lévő Mihail Kogalniceanu katonai támaszponton, és álhírnek nevezte egy svájci lap erről szóló jelentését. Egy állítólag a svájci titkosszolgálat által elfogott faxüzenet a bizonyíték arra, hogy a CIA titkos fogdákat tartott fenn Európában - állította a S onntagsBlick című zürichi hetilap vasárnap megjelent száma egyebek mellett azt állítván, hogy hallgattak 23 iraki és afgán állampolgárt hallgattak ki a Feketetenger partján lévő romániai támaszponton. "Nem tudok ilyen fogdákról. A helyet ellenőrizték" - mondta az elnöki hivataláról 2004ben leköszönt Iliescu. A találkozón szintén részt vevő Adrian Nastase volt kormányfő spekulációnak nevezte a lapjelentést. Ő azzal támasztotta alá az állítását, hogy újságírók is meglátogatták a bázist. MTIinformáció vissza Megbuktatták az ukrán kormányt Népszava, 2006. január 11. Jurij Jehanurov miniszterelnök nem hajlandó lemondani - Törvényi káosz fenyegeti Kijevet. "Törvényi káoszba" süllyedt Ukrajna - jelentette ki Serhiy Holovatyi igazságügyi miniszter azt követően, hogy a törvényhozás megszavazta a kabinettel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt. A parlament az oroszukrán gázmegállapodás megkötése miatt döntött a Jurij Jehanurov kabinet szélnek eresztése mellett: a 450 fős parlament 250 képvi selője támogatta a bizalmatlansági indítványt. Viktor Juscsenko elnök alkotmányellenesnek nevezte a lépést. Előzőleg a kormányfő védelmébe vette a Gazprom orosz gázszolgáltatóval múlt héten megkötött gázmegállapodást. Január 4én a Gazprom és a Naftohaz u krán gázipari nagyvállalat vezetői öt évre szóló megállapodást kötöttek az orosz gáz áráról és a gázszállítás ukrajnai tranzitdíjairól. A Gazprom megkapja az általa követelt piaci árat, 230 dollárt ezer köbméterenként (a korábbi 50 dolláros ár helyett). A Naftohaz ennek ellenére csak 95 dollárt lesz kénytelen fizetni ezer köbméter földgázért. A Gazprom ugyanis nem közvetlenül a Naftohaznak adja el a szibériai gázmezőkről vezetékbe pumpált gázt, hanem egy közvetítő cégnek. A RusUkrEnergo nevű közvetítő céget egyfelől a Gazprom tulajdonában lévő Gazprombank, másfelől - ukrán megbízásból - az osztrák Raiffeisen bank svájci leányvállalata hozta létre még 2004 nyarán. A RusUkrEnergo azért lesz képes a kialkudott 230 dolláros vételárnál lényegesen olcsóbban, 95 do llárért adni a földgázt az ukrán gázipari cégnek, mert az orosz földgázt keveri a sokkal olcsóbban és nagy mennyiségben beszerzett középázsiai - főleg türkmenisztáni és kazahsztáni - földgázzal. Ukrán részről azért érte bírálat az egyezséget, mert Kijev fix árat hajlandó fizetni az orosz gázért, vagyis nem a világpiaci ár váltakozása szerint határozták meg a fizetendő összeget.
