Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-11
13 A parlament tegnapi döntése után Jehanurov kabinetje ügyvezető kormányként marad hivatalban addig, amíg meg fel nem áll az új kab inet. Ha sikerül is megállapodni az új kormány felállításáról, sokáig aligha maradhat hatalmon, hiszen márciusban parlamenti választásokat rendeznek Ukrajnában. Valószínű azonban, hogy Jehanurov kabinetje kitölti a választásokig hátramaradó időt. A kormány fő - megfogalmazása szerint - nem tartja magára nézve kötelező érvényűnek a törvényhozás határozatát, mert úgy véli, ehhez nem volt joga. Ezért - mint mondta - márciusig ellátja feladatát. Viktor Juscsenko államfő törvénytelennek nevezte a parlament lépésé t. A márciusi választáson a Moszkvabarát Viktor Janukovics pártja szerezheti a legtöbb szavazatot, néhány százalékkal megelőzve a radikálisan Moszkvaellenes Julia Timosenko asszony tömörülését. Csak a harmadik helyen végezhet a hivatalban lévő elnök, Vi ktor Juscsenko pártja. Népszavainformáció Választásra készülve Minden bizonnyal nem az oroszukrán gázvita miatt döntött a parlament a kabinet szélnek eresztése mellett, hanem mert a pártok már lázasan készülnek a márciusi választásra. Mindenesetre a mos tani válság is mutatja, hogy a narancsszínű forradalom nem feltétlenül váltotta be a hozzá fűzött reményeket, az ország egyre mélyebb válságba süllyed. Kucsma elnök leváltása után Viktor Juscsenko ülhetett az államfői székbe, aki radikális változásokat köv etelő szövetségesét, Julia Timosenkót tette meg miniszterelnökének. Később azonban nem találta meg a közös hangot a két politikus, a rendszerváltók egymásnak estek. Szeptemberben ezért Juscsenko leváltotta a kormányfő asszonyt, s Jurij Jehanurovot - az ell enzék szavazatainak köszönhetően - tette meg miniszterelnöknek. Nagy kérdés, mi lesz Jehanurov sorsa. Bár az új, január elsején életbe lépett alkotmány elvben lehetővé teszi a törvényhozás számára a kormány leváltását, ám a helyzetet bonyolítja, hogy azt a törvényt nem fogadták még el, amely az új miniszterelnök és a kabinet megválasztását szabályozza. Ezért szakértők nem egységesek abban, vane egyáltalán törvény adta joga a parlamentnek a kormány megbuktatására. vissza Rem énytelen eset Népszava, 2006. január 11. "Három hónapig reménytelen országnak számítunk Brüsszelben" - mondta Orbán Viktor, mintegy megelőlegezve az euró bevezetését célzó magyar konvergenciaprogram ról ma megszülető európai bizottsági értékelést. A FideszMPSZ elnöke azokra a kiszivárgott hírekre reagált, amelyek szerint az uniós testület megvárja a tavasszal esedékes parlamenti választásokat, és már csak az újonnan fölálló kormánnyal kíván egyeztetn i az államháztartási deficit lefaragását célzó gazdasági lépésekről. Az ellenzéki politikus szerint ezzel a döntéssel Brüsszel "zárójelbe teszi" Magyarországot, amelyet már "legalább tizenötször" hiába figyelmeztetett a hiány vészjósló elszabadulása miatt. Magára valamit is adó, komoly politikusnak persze illik megvárnia a döntést, mielőtt arról állást foglal, véleményt nyilvánít. A decemberben benyújtott, módosított magyar konvergenciaprogramot csak ma vitatja meg a huszonöt tagú uniós grémium, és a megfo galmazásokon talán tovább finomítanak, netán szigorítanak a biztosok. Mértékadó elemzők és szakértők Brüsszelben többek között ezért is tartózkodnak attól, hogy egy meg nem született döntést kommentáljanak. Nyilván így tenne Orbán Viktor is, ha ma történet esen ő állna Magyarország kormányrúdjánál. Vagy az uniós dörgedelmek ismét a hajdani moszkvai diktátumokat juttatnák eszébe, mint egykoron…? Az élethalál harcra készülő, választási kampány előtt álló politikai erők természetesen egyetlen ziccert sem hag ynak ki, hogy az ellenfélnek bevigyenek egy jól célzott találatot. Márpedig az uniós döntéshozók jó ideje tálcán kínálják az ellenzéknek az efféle ziccereket, hiszen Magyarország ellen jószerivel a csatlakozása óta túlzott deficiteljárás folyik. Kevés viga sz, hogy ezzel nincs egyedül, jelenleg 13 tagállam ül a szégyenpadon, magyar rekord azonban a brüsszeli intők és ajánlások immár kétszeri figyelmen kívül hagyása. Kár lenne tagadni, hogy emiatt komolyan aggódnak az EU székhelyén és egyre határozottabban sü rgetik a pénzügyek rendbetételét. Ám a brüsszeli döntéshozók azzal is pontosan tisztában vannak, hogy pár hónappal a választások előtt illúzió lenne hiteles és reális intézkedési tervet várni az újrázásra készülő koalíciós pártoktól. Hiszen az euró beveze tésének feltételéül szabott, úgynevezett maastrichti kritériumok teljesítése alkalmasint a nadrágszíj meghúzását, a kiadások jelentős visszafogását, a költségvetés karcsúsítását követeli meg. Egy újabb Bokroscsomag ígéretével azonban egyetlen, a választók kegyeiért harcoló politikai erő sem mer előrukkolni. Pedig jó lett volna hallani Orbán Viktortól, hogy a FideszMPSZ, hatalomra kerülve, hogyan tenné rendbe a magyar államháztartást úgy, hogy az Brüsszelnek is tetsszen. Az Európai Bizottság, ha igaz, most fölkínálja a lehetőséget, nem a jelenlegi, hanem a
