Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-03
6 Cseh Áron kolozsvári ma gyar főkonzul lapunknak elmondta: a nemzeti vízum elsősorban a családlátogatásra utazóknak, például a hosszabb ideig Magyarországon tartózkodni kívánó nagyszülőknek jelent kedvezményt. Ilyen típusú, korábban látogatásinak nevezett vízumból tavaly a kolozsv ári magyar külképviselet mintegy háromezret bocsátott ki, ami a kiadott vízumok tíz százalékát jelentette. - 2006ban néhány ezer nemzeti vízumot igénylő ügyfélre számítunk - mondta a főkonzul. A magyarországi munkavállaláshoz és tanuláshoz továbbra is e zekre a célokra érvényes vízum szükséges, ezek a kategóriák tehát nem fognak nemzeti vízumot kérni. vissza Sorstalanságtól a sorsválasztásig Népszabadság • Ungvári Tamás • 2006. január 3. A magyar állam illetékes képviselői jóindulatú közönnyel szemlélik a zsidóság honi képviselete körül fölcsapó hullámokat. A magyar zsidóságot a hitközségek szövetsége képviseli hazánkban és a külvilágban. Hidegen hagyja a politikát az, mit kavarnak a szöve tség székhelyén, a budapesti Síp utcában. Szolgálatukért a hitközségi elnökök mindaddig rendre megkapják a tiszti keresztet, amíg nem lesz tiszti Dávidcsillag, s ezzel a mindenkori pénzbefizetések tetejébe az állami kötelezettségek maximuma teljesült. A g azdálkodás belső ügyeit ugyan megszellőztetik a lapok, de ettől mi sem változik. Ha egy elnök szembeszáll az ügyvezető igazgatóval, megfeszítik. A múlt században a zsidóság dolgával addig foglalkozott az országgyűlés - Eötvös, majd Pauler Tivadar, Deák é s Jókai , amíg képviseletüket a hitélet átvállalta. Az államilag felszentelt hitközség kezdeményezéséből épült meg a Szeretetház, ez a testület dolgozta ki a Magyar Zsidó Múzeum eszméjét. Elindította a hitközség az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatot, fe lépítette az Országos Izraelita Tanítóképző internátusát. A hitközségi hála nem ismert határt. A vallási recepció utáni zsidók felesküdtek a kiegyezésre, a Tiszákra és a rend kedvéért a Habsburgokra is. A rabbiszeminárium a Monarchia utolsó pillanataiban kérte IV. Károlytól, hogy az intézményt Ferenc Józsefről nevezhessék el. A hitközség történelmileg "gutgesinnt" volt, alázattal hajolt a felsőbbséghez. Miért is ne? Joseph Roth híres Radetzkyinduló című regényében a galíciai tartományba látogató császá rt a Tórát cipelő zsidók fogadták, hiszen a császár a Jeruzsálem királya címet is viselte a keresztes háborúk emlékére. (Egy másik rangja szerint pedig Auschwitz hercege is volt.) Amikor 1944. március 19én a németek a Síp utcában kopogtattak, egyedül a tudós dr. Bánóczi Lászlóra akadtak. S csak később kerítették elő dr. Csergő Hugót, dr. Pető Ernőt, dr. Wilhelm Károlyt. A vészkorszak hajnalán a hitközséget, miként korábban is, felsőbb diplomával rendelkező személyek igazgatták. A háború után is dr. Sós E ndre újságíró és hitközségi elnök jelentgette fel hitsorsosait a titkosszolgálatoknál. A diplomát nem érdemes fetisizálni, de azért amikor a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga visszavételéről és hasznosításáról volt szó, a döntést hozó vezetőség iskolában e ltöltött éveinek száma még a jelenlegi elnök, Feldmájer Péter jogi diplomáját hozzáadva sem ért el túl magas értéket. Az értelmiségi elit kimaradt a vezetőségből, több a ruhatárszakon végzett áldiplomás, mint a magyarzsidó tudomány és művészet képviselője a döntéshozó testületben. Így érthető, hogy ezt a kalákát nem minden zsidó vallású, vagy zsidó azonosságot valló magyar érzi magáénak. A hitközséghez kapcsolódó kulturális alapítványok és egyesületek igazgató testületeit is nagyjából a jelenlegi adminiszt ráció szűk választéka adja. A hitközségek szövetségének elnökválasztási, leváltási, közgyűlési mutatványainak érthetetlenül nagy teret szentelt a hazai sajtó anélkül, hogy tüzetesen elmagyarázta volna, miről szólt a tragikomédia. Veszekednek a zsidók, hadd veszekedjenek... Ez idő tájt merült fel újólag a magyarországi zsidóság kisebbséggé nyilvánításának jól időzített ötlete. A kilencvenes évek elején már diszkreditált lázálomba a hitközségi válság lehelt életet, s talán az új országos választások közelsé ge is. Mit kérnek a kezdeményezők? A sorrendet mellőzve azt, hogy ők képviselhessék a magyar zsidóság elvilágiasodott, de zsidó azonosságtudatot valló csoportját. A hitközség, mint új elnöke kifejtette, a vallásos érzést szeretné megerősíteni. Hát a belg ák - hogy egy régi viccet idézzek , hová álljanak? Ki képviseli a nem vallásos zsidókat?
