Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-10
25 rencsés, mert abb ól kimondvakimondatlanul az következik, hogy az orosz – a jelenlegi kitermelési feltételek me llett Európa számára hatvanhetven évig elegendő – földgázforrás megbízhatatlan, kockázatos. E felvetések azo nban érdemben nem változtatnak a mostani és a követke ző évtizedben várható függőségen. Kérdéses az is, hogy a szándékolt lépések az orosz források megkerülését jelentike. Végül, s talán ez a legfontosabb, az eddig ismert alternatívák olyan többletköltségekkel járnának, amelyeket aligha lehet vállalni a kéré széletű nagyobb ellátásbi ztonság hamis látszatáért. A munkamegosztás, különösen a nemzetközi munkamegosztás – divatos szóhasználattal: globalizáció – , arról szól, hogy minden gazdaság és régió, termelő és fogyasztó egyre mélyülő és szerteágazó függőségi h elyzetbe kerül. A kölcsönös függés legfőbb hozadéka – makro- és mikroszinten is – a gazdasági, társadalmi fejlődés előrehaladása. Kölcsönös függés Ha tehát a kölcsönös függőséget sebezhetőségként értelmezzük, akkor a függőségből adódó kockázatok kétségt elenül növekednek. A kölcsönös szó azonban itt legalább olyan jelentőségű, mint maga a függőség. Nem csak a fogyasztó kerül kiszolgáltatott helyzetbe, hanem a termelő is, aki a hálózattal érintkező fogyasztókat leszámítva senkinek sem szolgáltathat. Így pe dig a gázcsapok esetleges elzárásának lehetősége nem több, mint elvont, elvi lehetőség, hasonlóan egy atomtámadás elvi lehetőségéhez. Sőt miután a piacgazdaság központi szereplője a f ogyasztó, tehát a piac, az orosz szállító sok tekintetben kiszolgáltatott abb, mint az európai fogyasztó. Ráadásul a mostani gázvita igazából az Ukrajnán áthaladó – jelenleg az egyetlen meghatározó jelentőségű – gázvezetékből fakadó kockázatokról szól. A kívánatos és a következő évtized elejére elkészülő vezetékrendszerek csökk entik az európai gázellátás kockáz atát, de az orosz forrásoktól való függést aligha érintik. Mire a középázsiai földgáz szállítását célzó Nabuccovezeték megépül, akkorra ez a földgázkészlet is erős orosz befolyásolás alá kerülhet. A kockázatok csökkentés énél szóba jöhet még a cseppfolyósított vagy a szintetikus gáz, a stratégiai készletezés és a megújuló erőforrások erőte ljesebb kihasználása. Ám évtizedes távlatban az egyoldalú függést ezek csak kismértékben csökkenthetik. Például azért, mert a jelenlegi földgázhasználat olyan technikaikényelmikörnyezetvédelmi előnyöket kínál, amelyek megnehezítik a helyettesítő megoldások gyors elterjesztését. De azért is, mert gazdasági szempontból a kockáza tcsökkentésnél számításba vehető megoldások belátható időn bel ül, finoman szólva, nem igazán versenyképesek. Gazdasági kérdések Amikor tehát az EU csökkentené az egyoldalú földgázfüggőséget, gondolnia kell arra is, hogy az energiaellátás biztonságának növelésénél szóba jöhető megoldások igen drágák, időigényesek é s érzékelhetően rontani fogják a közösségi versenyképességet. Ez pedig a gazdasági leszakadást vetíti előre Ázsiával és ÉszakAmerikával sze mben. Az ellátásbiztonság piacgazdasági körülmények között nem értelmezhető parttalanul, hanem csak abban a nagyon s okszínű célrendszerben, amelyet egy ország vagy az EU maga elé tűz. Valós piaci feltételek között alak uló globális, kölcsönös függőségi rendszerben az ellátásbiztonság gazdasági kérdés. A piaci erők által kirajzolódó kölcsönös függőséget az EU politikája v agy a nemzeti gazdaságpolitika felülírhatja a vélt vagy valós kockázatok mérséklése érdekében, de ennek súlyos ára lehet. A földgázellátás biztonságához szükséges intézkedések meghozatalánál alapvető követelmény tehát, hogy ne az érzelmek és a beidegződés ek, hanem az adott helyzet és a jövőben várható fejlemények elfogulatlan mérlegelés é- vel, valós alternatívákat alakítsunk ki. A leszűkült mozgástér tudomásulvétele még mindig jobb válasz, mint fe llengzős, nagyra törő álmok kergetése, mert ezeket úgyis "újra értékelik" a rajtunk kívül álló gazdasági erők. Hegedűs Miklós gazdasági elemző vissza Legyen független közigazgatás Világgazdaság 2006. január 10. Gyurcsány Ferenc azt kérte a közigazgatási államtitkári értekezlet rés ztvevőitől, hogy a választási évtől függetlenül továbbra is koncentráljanak a kormány politikai és közjogi célkitűzéseinek, a száz lépés program megvalósítására, és őrizzék meg az igazgatási kar pártpolitikától való távolságtartását. A köztisztviselők túln yomó többsége fő fe ladatkörében nem valamely politikai erő, hanem a köztársaság szolgálatára szegődött – emelték ki Gyurcsány F erenc szavait a tudósítások. Mint mondta, ő is el fogja választani miniszterelnöki és pártpolitikusi tevékenységét. „Pártpolitik usként, esetleg miniszterelnökjelöltként nincs közöm az igazgatási karhoz, önök és az önök kollégái fel vannak arra jogosítva, hogy minden ilyen törekvésemet visszautasítsák; nem fog ilyen bekövetkezni” – közölte, hozzátéve: megvédi az
