Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-10
26 igazgatási kart az olyan megalapozatlan, politikai indíttatású fenyegetésektől, amelyek például testület megfelez é- séről szólnak. Utalt arra, hogy 2006ra 66 milliárd forintra csökkentek a 2002es 83 milliárdról a minisztériumok igazgatási kiadásai, és az igazgatási költségek további mérséklésére szerinte az adott struktúrában nincs mód. Hangsúlyozta: szükség van az államigazgatás, a közigazgatás átalakítására, a munka a következő kormány megal akításáig folyamatosan zajlik majd, hogy az újonnan hivatalba lépő kabinetnek rövid adaptációs időszak után csak a bevezetés legyen a dolga. vissza Ukrajna bejön a hidegről – a gázárvita tanulságai Világgazdaság 2006. január 10. Szerző: Julija Tyimosenko Az orosz – ukrán gázárvita feltételezett lezárását követő európai megkönnyebbülés sóhaját Kijevben is hallani leh etett. Az egyezség azonban több kérdést vet fel, mint amennyit megválaszol. Azzal, hogy Ukrajna energiaszükségl etének kielégítését nemzetközi bűnözőkhöz kapcsolódó, kétes cég kezébe helyezte, a megállapodás valójában még veszélyesebb válságok magvait hintette el. Ezért az ügyletet törvényszék elé viszem, hadd tegye lehetővé a bíróság előtti meghallgatás annak feltárását, ki nyer rajta. A Gazprom orosz állami gázmonopóliummal kötött egyezség tűrh etetlen, mert általa Ukrajna energiajövőjét a RoszUkrEnergo kezébe helyezték, amely egy bűnöző kelés az ukrán állami gáztársaság testén. A RoszUkrEnergót az előző elnök, Leonyid Kucsma rezsimjének utolsó hónapja alatt hozták létre, és megkapta az ellenőrzé st a K ö- zépÁzsiából származó teljes ukrán gázimport felett. A most megkötött ügylet értelmében ezt az ellenőrzést t ovábbra is meg tudja tartani. A politikába való belépés előtt magam is dolgoztam a szóban forgó iparágban, ezért tudom, hogy a szovjet utódá llamok közötti gázkereskedelmet súlyosan megterheli a korrupció. Amíg miniszterelnök voltam, kormányom igy ekezett kinyomozni, hogy valójában kik a RoszUkEnergo tulajdonosai, miként tett szert a cég szemlátomást mon opóliumra a középázsiai gáz bevitelében, é s hová lesz a profitja. Most, miután már nem vagyok a kormányban, ezt a nyomozást jegelték. Ukrajna és Európa energiaellátása addig soha nem lesz biztos, amíg a gáztranzit ismeretlen tulajdonosok által birtokolt, titkos társaságok kezében van. A gázvita üg ye azonban túlmutat az energiaellátás biztonságán, mert felveti a kérdést Ukrajnának Európában és a világban elfoglalt helyével kapcsolatban. Amint ez a harc is mutatja, Ukrajna rákényszerült saját szerepének felé rtékelésére az európai ügyekben. Meg kell v izsgálnia, hogy hol és milyen Európába tud illeszkedni, miként terem tsen egyensúlyt az Oroszországgal és az Európai Unióval fenntartott kapcsolatokban, miként találja meg a világ ügyeiben betöltendő szerepéhez szükséges magabiztosságot. Tiszta őrültség lenne azt javasolni, hogy Ukrajna kezdjen mindent tiszta lappal. Az a té ny, hogy évszázadokon keresztül – ilyenolyan formában – az orosz és szovjet birodalom része volt, meghatározza az ukránok számára, miként tekintsenek országukra és annak érdekeire. Az egyik következmény az, hogy gyakran félénkek az ország független érdeke inek meghatározásával, amelyet a mostani egyezség elfogadása is példáz. Mint általában, Ukrajnának a világgal fenntartott viszonyát négy, egymással összefüggő tényező határozza meg: a történelem, a hazafiság, a nemzeti érdek és a földrajzi hely. Ezek közül itt mindegyiknek külön rezonanciája van. Való igaz, az ukránok egy norm ális, független ország polgárainak érzik magukat, és elvárják, hogy őket ilyen m inőségben kezeljék. Ez azonban nem jelenti azt, hogy el kívánjuk temetni a történelmünket és a történelmi kapcs olatainkat. Ukrajna érdekei egy gazdasági, politikai és stratégia i prioritásokból álló, ismerős háromszögbe rendeződnek: l egyen nyitott piac és szabad kereskedelem a világ minden országával, legyenek prosperáló és demokratikus szom- szédaink, ne legyünk konfliktus frontvonalában, és még kevésbé váljunk potenciális csataté rré Oroszország és a Nyugat között. A célunk ily módon egy demokratikus Ukrajna, amely virágzó, azonos módon gondolkodó szom- szédokkal határos keleten és nyugaton egyaránt. Természetesen a posztszovjet térségben óriási a kockázata a zsarnokságnak, a felford ulásnak és a háborúnak, ez Ukrajna számára fontossá teszi s ebezhetőségének korlátozását. Ukrajnának az EU iránti lelkesedése azon az es zmén alapul, hogy az európai biztonság oszthatatlan. Természetesen elismerjük, hogy európai integrációnk legvé rmesebb támogatói sem akarnak bennünket gyorsan csatlakoztatni. Amint azonban az EU gázellátását veszélyeztető kockázatok is mutatják, a sorsunk össze van kötve. Európának be kell töltenie a szerepét, amikor Ukrajna újradef iniálja az Oroszországhoz fűződő történelmi viszonyát, és semmi olyat nem szabad tennie, amivel aláakná zza az országunk – vagy bármely szovjet utódállam – nemzeti függetlenségét. A Baltitenger alatti csővezeték – amely lehetővé tenné, hogy Németországba közvetlenül, Lengyelország, Ukra jna, a balti államok vagy más középeurópai államok érintése nélkül szál lítsanak földgázt – azért veszélyes, mert
