Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-10
16 Egyetértett ezzel Ivan Gasparovic szlovák ál lamfő is, aki szerint legalábbis későbbre kellene halasztani a privatiz á- lást. vissza Megdorgálja a pártokat Sólyom László? Elemzés a negatív kampányról és az államfő kommunikációs lehetőségeiről Political Capital 2006. j anuár 9. 15:48 Sólyom László korábban egyértelművé tette, hogy közbeavatkozik, ha a pártok negatív kampánya eluralja a köz é- letet. Miután az utóbbi időben több parlamenti párt is megszólította az államfőt aktuális események kapcsán, S ó- lyom László válaszút elé került: továbbra is megmarad az általános bírálatoknál, rápirít a pártokra az „ellenségk é- pek” használata miatt konkrét esetekben is, vagy nyilatkozataiból kikoptatja a lejárató kampányok elleni bírálatot. Civil államfő a pártpolitikai kampányban A magát „civilként” meghatározó köztársasági elnök több alkalommal is utalt arra: egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy megvédje a társadalmat a pártok megosztó politizálásával szemben. Ennek az állításának azzal adott nyomatékot, hogy kijelentette: közbeavatkozik, ha úgy érzi, a politikai közbeszéd hangneme túlságosan eldurvul. Mivel azonban e tekintetben nincsenek jogi lehetőségei, a pártok csitítására az államfőnek egyetlen eszköze van: a nyilvános politikai állásfoglalás. Az elnök a hazai politika i színtér legnépszerűbb szereplője, aki – korábbi, polit ikát ostorozó megnyilvánulásainak is köszönhetően – pár hónap alatt maga mellé állította a közvéleményt, és áté rtelmezett szerepével a politikában is jelentős tekintélyt harcolt ki magának. Így – főké ppen a választásokhoz köz eledve – a pártoknak címzett elnöki „rovó” valóban komoly fegyverré válhat. Az eddigi esetekben az államfő csak általánosságban fogalmazott meg bírálatokat a politikai pártokkal szemben. Az 1956os események évfordulója kapcsán p éldául székházukban való ünneplésre szólította fel a pártokat, újévi beszédében pedig kijelentette: arra lenne büszke, ha a pártok nem ellenségképekkel dolgoznának, hanem tartalmi vitákat folytatnának. Eközben egyre több az olyan megnyilvánulás a pártok részéről, melynek nyílt vagy burkolt célja éppen az, hogy konkrét ügyek kapcsán is szóra bírja az elnököt, aki egyelőre tartózkodik attól, hogy reagáljon a személyét érintő – akár kedvező, akár kedvezőtlen tartalmú – állításokra. A pártok magatartása érthe tő: amennyiben a köztársasági elnök velük szemben politizál (és korábban ez volt a jellemző), akkor egyértelművé teszik a köztársasági elnök politikai elkötelezettségét, és szándékaitól függetlenül „megidézik” őt a politikai színtérre, a maguk oldalára áll í tják, így eszközként használják fel a politikai összecsapásokban. Érdekes azonban, hogy a jobboldal által megválasztott államfő agresszív közbeszéddel szemben megfogalmazott nyilatkozatait elsődlegesen a szocialistaliberális oldal használta fel a polit ikai küzdelmekben, az államfőt egyfajta „pajzsként” tartva maga elé a negatív kampányban. Hiller István például már Kerényi Imre „forradalmi” beszéde után utalt arra: reméli, hogy az elnök megóvja az országot az „ilyen mentalitástól”, és nem hagyja, hogy t ovább durvuljon a közélet hangneme. Az elnök beszéde utáni versenyt – melyben a pártok egymást túlszárnyalva igy ekeztek egyetérteni az elhangzottakkal – az SZDSZ igyekezett megnyerni azzal, hogy felkérte Sólyom Lászlót: segítsen a többi párttal is elfogadt atni a liberálisok által kezdeményezett etikai kódexet, mely biztosítaná a ka mpány visszafogott hangnemét. Sólyom László újévi beszédével védte és erősítette magát az MSZP is, amikor a Magyar Vizsla folyóiratot is kész í- tő Adózók Érdekvédelmi Szövetségének óriásplakátjai megjelentek az utcákon. Az MSZP ifjúsági szervezetének elnöke, Komássy Ákos például úgy foga lmazott: „a Fidesz ölebe, a Magyar Vizsla gúnyt űzött a köztársasági e lnök szavaiból”. A legnagyobb jobboldali párt számára az államfő beszéde eközben két okból is kellemetlenné vált. A magyar zászló hiánya jól láthatóan zavart okozott a jobboldalon, mert ugyan az esetet nem hagyhatták szó né lkül, a Fidesz támogatásával és hivatalos jelölésével megválasztott államfőt nem tették ki nyílt bírálatnak – így a
