Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-10
17 kritika szócsövei a jobboldalhoz kötődő szervezetek és sajtóorgánumok lettek. A Magyar Vizsla kapcsán p edig az MSZP éppen Sólyom Lászlóra hivatkozva támadhatta a pártot negatív kampányolással. Négy rossz között? A legfontosabb kérdés az, hogy Sólyom László a továbbiakban hogyan reagál – és reagále egyáltalán – a választ á- si kampány közeledtével szükségk éppen elharapózó lejárató kampány mindennapi jelenségeire, és hogy általáno sságban, vagy konkrét ügyekben is felemelie majd a szavát. Az elnök előtt jelen helyzetben négy választási lehet ő- ség áll. 1. Az államfő továbbra is ígéri, de végül nem avatkozik be a kampány menetébe azáltal, hogy bármelyik politikai oldalt megdorgálja a lejárató kampány miatt. Ezt azzal egészíti ki, hogy – mint eddig is – a politikai pártokat ált alánosságban vonja felelősségre az élesedő hangnem kapcsán. 2. Beavatkozik a kampán y menetébe, és valamelyik pártot felszólítja, hogy hagyjon fel a megosztó kommunikác ióval. Ezzel azonban nyíltan állást foglal valamelyik oldal mellett: egy konkrét ügy kapcsán szólal meg, a megt á- madott mellé áll, és a támadót hitelteleníti. 3. Mindkét o ldal ellen állást foglal azáltal, hogy a baloldal és a jobboldal kampányának egyegy konkrét ügye ka pcsán bírálja a pártokat – például kölcsönösen megrója a jobboldalt a „luxusbaloldalizás”, a baloldalt pedig a „szé lkakasozás” miatt. Sólyom László így egys zerre léphet fel a Fidesszel szemben Kerényi Imre és a Magyar Vizsla, az MSZPvel a szélkakaskampány és a megjelenés előtt álló újabb Kendekönyv kapcsán. Ezzel a köztársasági elnök elkerülheti, hogy egyik vagy másik oldal támogatójaként állítsák be. 4. Nem avatkozik be, hallgatásba burkolózik és kommunikációjából kikoptatja a pártok megosztó kampányának témáját. Sólyom László számára mindaddig előnyös a kampánnyal foglalkozni, amíg csak ígéri – hiszen abban a pillana tban, hogy ezt egy konkrét ügy kapc sán meg is teszi, maga is a politikai csatározások részesévé válik, és a tekint é- lyes elnöki szerep magaslatából a pártpolitika mocsarába süllyed. Éppen azért az államfő személyes presztízse szempontjából nem csak a csak az egyik oldal bírálata (2) lehet ke dvezőtlen, hanem mindkét politikai oldal (3) együttes támadása is. Nem előnyös az államfő megítélése szempontjából az sem, ha szó nélkül hagyja a lejárató kampánytörekvéseket (4) – hiszen a közvélemény elvárja az államfőtől, hogy „békítőként” lépjen fel az elharapózó társadalmi ellentétekkel szemben. Az államfő számára ezért a legelőnyösebb pozíció, ha továbbra is csak az ígéretek szintjén, illetve általánosságban beszél a közbeszéd visszásságairól (1) – ezzel elkerülve azt, hogy végleg a pártpolitika por ondjára lépjen. Ez ese tben azonban az elnök lemond arról a lehetőségről, hogy valóban tompítsa a kampány hangnemét. A mindenkinek szóló, általános bírálatokat ugyanis egyik párt sem veszi magára, sőt, a rivális ellen is fordíthatja. Az ilyen kijele ntések e zért valójában nem támadják, hanem védik a pártok negatív kampányát. Ha tehát Sólyom László valóban célul tűzte ki, hogy finomítja a közélet hangnemét, ezt azzal érheti el, hogy nyíltan állást foglal az egyik, vagy mindkét politikai oldallal szemben – akár személyes népszerűségének rovására is. vissza Mire jó a nemzeti vízum? 2006. 01. 09, Hétfő, 15:51 Míg egyesek hitetlenkedve álltak előtte, sokan csak diplomáciai unikumk ént értékelték a Magyarország által jan uár elsején bevezetett nemzeti vízumot, Románia, Horvátország, Ukrajna valamint Szerbia és Montenegró álla mpolgárai számára. A többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó magyarországi tartózkodásra jogosító okm ány ingyen ig é- nyelhető mindazok számára, akik egyébként az általános vízumkiadási feltételeknek megfelelnek. Célja:a kultur á- lis, nemzeti identitás megőrzése, a családi kapcsolatok érvényesítése, illetve az államilag elismert felsőfokú oktat á- son kívüli tanu lmányokon való részvétel elősegítése.
