Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-10
13 Az egykori szekufőnök emellett azt állítja, hogy Virgil Magureanu, az 1989es forradalom után megalakult Román Hírszerző Szolgálat (SRI) első igazgatója nem véletlenül, hanem éppen a Securitate megbízásából ült 1989 d e cemberében a Ceausescu házaspárt halálra ítélő bíróságban. Pacepa szerint a szekusokat Iliescu mentette át a kap i talizmusba, és tette őket az új rendszer fő haszonélvezőivé. A tábornok a szekusok leleplezését követeli, valamint eltávolításukat a közéletből. Szerinte a Carlos, illetve a Sakál néven ismert Ilich Ramirez Sanchez terroristával f enntartott kapcsolatairól elhíresült Nicolae Plesita volt Securitatetábornok helye a börtönben van, mert ő irány í- totta a Szabad Európa Rádió és több ismert nyugati román disszidens ellen elkövetett merényleteket. A legnagyobb támadást Pacepa ez alkalomm al Virgil Magureanu ellen intézte, akit "javíthatatlan szekusnak és besúgónak" nevezett. Közölte: Magureanu hamis esküt tett 1990ben a parlament előtt arra, hogy a Securitatéval semmilyen kapcsolata nem volt. Valójában 1972től a Securitaténak dolgozott, és később Mihaila Mihai álnéven, századosi rangban, Mihai Caraman későbbi román kémfőnökkel együtt magának Pacepának a beosztottja volt. Pacepa a román hírszerzés fő embere és Ceausescu bizalmasa volt. Amikor 1978ban az amerikaiaktól politikai menedékjo got kért, a keleti blokk kémhálózata összeomlott. Sokan azt állítják, soha senki nem okozott akkora vesztességet a kommunista tábornak, mint Pacepa. A következő években Ceausescu több Securitatekommandót küldött az Egyesült Államokba, hogy Pacepát kivégez zék, ám az akciók nem jártak sikerrel. A tábornokot Romániában sokan ma is árulónak tartják. Úgy vélik, Pacepa nem Ceausescut és nem rezsimjét, hanem magát Romániát árulta el. Pacepa persze mást is elmondott az amerikaiaknak. Jasszer Arafat állítólagos h omoszexuális hajlamairól és KGBkapcsolatairól, Kadhafiról, Carlosról és a nemzetközi terrorizmusnak külö nböző állami vezetőkkel való viszonyáról is kellemetlen részleteket közölt. Arafat és Kadhafi már 1978ban halálos ítéletet mondtak ki Pacepára, és azzal, hogy ez az ítélet sohasem fog elavulni, ő most is tisztában van. A tábornok ugyanakkor több Nyugaton d olgozó Stasiügynököt is leleplezett, köztük Uwe Holtzot, a nyugatnémet Bundestag egykori képviselőjét. Nem valószínű, hogy mindezek után Pacepa valaha is felfedheti inkognitóját. Újabb támadásai sem teszik ezt leh etővé. Bár rehabilitálták, Pacepa neve m a is a körözöttek listáján szerepel a határállomásokon. Joggal tart tehát attól, hogy azok, akiket egykor elárult, végeznek vele. Pontosan tudja, hogy ebben a szakmában ez a szabály. vissza Európa román napszámosai Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2006. január 10. Bukarestben senki sem tudja megmondani, hány román állampolgár dolgozik ma külföldön. A román munkaügyi tárca közvetítésével legfeljebb száze zren vállaltak munkát NyugatEurópában - nem hivatalos adatok szerint a számuk már régen meghaladta a kétmilliót. A román h atárőrség adatai szerint 2005ben 7,1 millió állampolgár lépte át a határt kifelé, miközben csak 6,9 mi llió érkezett vissza - ami azt is jelenti, hogy 200 ezer román nem tért vissza az országba. Megalapozottnak látszik a feltételezés, miszerint ezek jelent ős része külföldön vállalt munkát. A románok építkezéseken robotolnak Izraelben, Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Franciao rszágban és NagyBritanniában; a szórakoztató és turisztikai iparban dolgoznak Cipruson, olajbogyót szüretelnek Görö gországban, szőlőt Olaszországban, illetve földiepret Spanyolországban, birkapásztorok Szardínián, vagy pedig úszómedencéket tisztítanak Szicíliában. A helyiek által lenézett munkákat is elvállalják: mezőgazdasági dolgozók, pincérek, kőművesek, hentesek, p ásztorok, bolti eladók, cselédek, kertészek, beteggondozók, szobalá- n y ok, napszámosok. Trógerolnak hajnaltól éjszakáig, mert a legrosszabbul fizetett munkáért is többet kapnak az ot t honi munkanélkülisegélynél, vagy a körülbelül havi százeurós minimálbérnél . Keresetükből képesek eltartani otthon maradt családtagjaikat, sőt új ingatlanokat vásárolnak. A külföldi kereset nagy részét tehát hazaküldik. Másképpen fogalmazva: külföldön dolgoznak, hogy Romániában jól éljenek. A Román Nemzeti Bank szerint a több m int kétmillió Nyugaton dolgozó román állampolgár tavaly hárommilliárd eurót küldött haza: a 70 milliárd eurós román nemzeti össztermék négy százalékát így külföldön termelik meg.
