Reggeli Sajtófigyelő, 2006. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2006-01-10
14 A legtöbben kétségtelenül Olaszországban (800 ezren) és Spanyolországban (6 00 ezren) dolgoznak. A román munkavállalók közössége mindkét helyen annyira megerősödött, hogy saját sajtóval is rendelkezik. A Spanyolo rszágban élő román munkásokat három internetes honlap látja el a szükséges információkkal az anyaországról és az őket ér intő spanyolországi hírekkel. Olaszországban hetilapjuk, a Gazeta Romaneasca (Román Újság) tízezres példányszámban kel el, és üzenete a felmérések szerint 300 ezer személyhez jut el. Spanyolország a madridi vonatrobbantás után - amelyben sok román vendég munkás is meghalt - rendezni próbálta az országban illegálisan tartózkodó román munkavállalók helyzetét. Több mint 150 ezren kérték státusuk rendez é- sét, de csak 65 ezernek sikerült tartózkodási engedélyt kapnia. Pedig a fekete- munka kifehérítése mindkét f él el ő- nyét jelentené. A románok biztonságérzetét növelné - és a spanyol társadalombiztosítás bevételeit gyarapítaná. A nyugati román vendégmunkások karácsonykor és húsvétkor látogatnak haza. Amikor további százmillió eurót költenek el otthon, és pénzt hagynak a hozzátartozóiknak is. Azután a hazai ízek élvezetének meghosszabbítása végett bepakolják a kolbászt, a töltött káposztát, a hagyományos otthoni ételeket, a savanyúságokat és a sütem é- nyeket, és újabb egy évre búcsút mondanak a jó életnek. Mindig azzal a reménnyel, hogy a kint megszerzett pén zből jövőre jól jövedelmező bizniszt indítanak - immár odahaza. vissza Hallgatag kancellár, ügyes menedzser Népszabadság • Dési András • 2006. január 10. Színes csokornyakkendőit időkö zben decensebb darabokra cserélte. Míg szélsőjobboldali koalíciós partnerét, a Szabadságpártot az elmúlt hat évben ügyesen "bedarálta", Ausztriának látványosan jól megy, az ország gazdasága pedig masszívan profitál az EU keleti bővítéséből. Az unió soros e lnökeként sokan egyenesen Európa megment é- sét várják tőle, Wolfgang Schüssel azonban józanul megelégszik azzal, hogy "becsületes alkusznak" bizonyuljon. Olyan közvetítőnek, aki életet lehel az uniós alkotmányba, s kezeli az olyan kényes ügyeket, mint a szol gáltatási piacok megnyitása vagy Románia és Bulgária csatlakozási időpontja. Európa élén januártól hat hónapon át egy olyan jobbközép politikus áll, akit hat évvel ezelőtt az akkor még tizenöt tagú unió ki akart közösíteni soraiból. Az Osztrák Néppártot (ÖVP) lassan tizenegy éve irányító Schüssel az 1999 októberi választások után a külvilág legnagyobb megrökönyödésére a Jörg Haiderféle szélsőjobboldali Szaba dságpárttal (FPÖ) lépett koalícióra. - Csak azt tettem, amire az osztrákok szavaztak - indokolta a hosszú néppártiszociáldemokrata szövetség felbontását a bécsi születésű jogász, miközben az EU - a francianémet tengely erőte ljes nyomására - máig vitatott érvényességű szankciókat léptetett életbe. A stratégia Schüsselt látszik igazolni: az FPÖ - Haide r bázisa, Karintia kivételével - mindenütt komoly voksveszteséget szenvedett el. A kiközösítés mellett a kamiontranzitforgalom is belejátszik abba, hogy az osztrákok nem rajonganak túlságosan az EUért. Pedig az 1995ös csatlakozás óta Ausztria nyerte t alán a legtöbbet az integrációból. A "nagy szomszé ddal", Németországgal szemben elégtételt jelenthet, hogy Ausztriában nemcsak a munkanélküliség alacsonyabb: elsősorban a volt NDK területéről jönnek át ezerszámra németek, hogy elhelyezkedjenek a virágzó osztrák turis ztikaivendéglátóiparban. A hatvanéves Schüsselt sokan arrogánsnak és türelmetlennek tartják, azt azonban bírálói is elismerik, hogy a neo- konzervatívnak jellemzett kancellár sikerrel valósította meg az adó és nyugdíjreformot, privatizálta az állami válla- latokat és keresztülvitte, hogy Bécs kár térítést fizessen a nemzetiszocializmus áldozatainak. Wolfgang Schüssel útja a kancellári posztig a gazdasági (19891995), majd a külügyi (19952000) tárcán keresztül vezetett. Keveset és nem szívesen sz ólal meg a nyilvánosság előtt, s ez vonatkozik a koalíciós partner FPÖ akció inak minősítésére. Ezért is hívják a "hallgatás kancellárjának", a Schweigekanzler kifejezés tavaly az év szava lett Ausztriában. Európa soros elnökeként viszont nem választhatja a némaságot. vissza Szakmai szervezetek az új NKAkurátorok ellen Népszabadság • Munkatársunktól • 2006. január 10.
