Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-29
9 megterhelte az ügy, de úgy véli, ezt idővel elfeledteti a szakmai tevékenység, melyet igen eredményesnek tart. vissza Pártsemleges vízum Népszava 2005. december 29. Szerző: Kepecs Ferenc Remélj ük, hogy a nemzeti vízumot, melyet romániai, horvátországi, ukrajnai és szerbiai nemzettársaink január elsejétől igényelhetnek, a jövő történészei a magyar nemzetpolitika sikeres kezdeményezései között tartják majd számon. Ránk is fér már némi eredmény: a státusztörvényt eredeti formájában sem az e szempontból legfontosabb két szomszéd állam, sem Európa nem fogadta el, a kettős állampolgárság pedig alighanem csak azért kerülte el e sorsot, mert már hazai támogatottsága sem volt elégséges. Felmerült még a kü lhoni állampolgárság ötlete, ám ettől idén júliusban egy Budapesten megrendezett nemzetközi szakértői konferencia résztvevői tanácsoltak el bennünket. A nemzeti vízummal már eleve óvatosak voltunk: leteszteltük Brüsszelben, ahol rábólintottak, majd elküldt ük az érintett négy szomszéd ország kormányának is. Eddig - hadd kopogjam le - ezektől sem érkezett ellenvetés. Vagyis - a jelek szerint - a dolog működni fog. A nemzeti vízum leginkább az ukrajnai és szerbiai magyarok érdeke. E két országnak ugyanis ninc s esélye a hamaros uniós tagságra, így ottani nemzettársaink még jó darabig csak vízummal, azaz némi bürokratikus nehézségek árán juthatnak be Magyarország és a többi EUtagállam területére. (Arról minden hangulatkeltés dacára sincs szó, hogy a schengeni r endszerhez való csatlakozásunkkal valamiféle vasfüggöny ereszkedne le a magyarszerb, illetve a magyarukrán határon.) Ám érintett nemzettársaink még viszonylagos nehézségeiket is csökkenthetik, ha nemzeti vízumot váltanak ki. Az ugyanis többéves magyaro rszági tartózkodási engedélyre jogosítja őket. Itt, ennek birtokában, tanulhatnak, ápolhatják családi kapcsolataikat és - ami nyilván szintén csábító számukra - a mienkével azonos feltételekkel mozoghatnak az Európai Unióban. Egy szó, mint száz, a nemzeti vízum lehetőséget ad arra, hogy nacionalista retorika, a szomszédaikkal és Európával való konfliktusok nélkül, ám mégis hathatósan megkönnyítsük határon túli nemzettársaink életét. Olyan eszköz ez, melyet - az eddigiektől eltérően - nem lehet belpolitikai hátsószándékok megvalósítására felhasználni, s mellyel egy politikai erő sem növelheti meg trükkös módon hazai szavazótáborát. A nemzeti vízum pártsemleges. vissza Csend Népszabadság • Kis Tibor • 2005. december 29. Nem csak az anyaország mutat szinte teljes közönyt a honosítási szabályok januári lazítása és a nemzeti vízum bevezetése iránt; maguk a határon túli magyar közösségek sem adják különösebb jelét annak, hogy érdekelné őket e budapesti gesztus. Pedig eléggé val ószínűtlen, hogy az esemény elkerülte volna a hazai és a kisebbségi pártok figyelmét. Sokkal inkább az a benyomása az embernek, hogy ha mindegyikük hallgat, erre jó okuk van. Ráadásul ez az ok minden szereplőnél más és más. A magyarországi ellenzék például most elhallgatni akar, egy kormányzati sikert igyekszik a szőnyeg alá söpörni. A határon túliak (némelyik talán Orbán karmesteri pálcájának intésére) látványosan duzzognak, és mindent csak a kettős állampolgárság szemüvegén át hajlandóak nézni. Ami pedig a koalíciós pártokat illeti, ők alighanem ezúttal sem igazán képesek felmérni annak a horderejét, amit egyébként véres verejtékkel vittek keresztül a törvényhozáson. A jövő év elején hatályba lépő két jogszabály ugyanis nyilvánvalóan új kezdetet jelölhet majd a magyarmagyar viszonyban - ha minden érdekelt így akarná. Könnyű belátni, miért. Eddig az anyaország nemigen kínált más alternatívát a szomszédos államokban élő magyar közösségeknek, mint hogy boldoguljanak, ahogy tudnak a szülőhelyükön. A nemzeti identitás őrzéséhez legfeljebb - elhanyagolhatónak azért nem mondható mértékű - erkölcsi és anyagi támogatást adott. Szinte konszenzusos pártközi megállapodásnak mondható a rendszerváltozás óta, hogy alapvető magyar érdek a határon túliak szülőföldjükön va ló megtartása. Amiből persze az is következett, hogy egyetlen jelentős hazai párt sem bátorította a szomszédos országokban élő magyarokat az áttelepülésre - még a délszláv háború legviharosabb hónapjaiban sem. Érzelmi megfontolásokból éppúgy nem, mint prak tikus
