Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-29
4 késésekkel, a státustörvényhez kapcsolódó húszezer forintos támogatás. "Jól emlékszem még arra az időre, amikor csak terveztük, ma pedig már nagyon sok erdélyi szülő számít erre a pénzre, úgy érzi, hogy neki ez kijár, s ez rendben is van. Beindult a Sa pientia magánegyetem; vannak viták, hogy mennyi pénzt kapjon, de azért a nagyságrend már megvan. És év végére a Szülőföld Alap is nekilendült" - mondta. A bukaresti magyar lap munkatársának arra a felvetésére, hogy "ami a késés vagy átszervezés miatt M agyarországról nem érkezik meg, azt más forrásokból kell előteremteni", illetőleg hogy "honnan jön több pénz: a magyar vagy a román költségvetésből?" Markó ezt válaszolta: "Arányaiban Magyarországról, de ha hozzászámítjuk, hogy az idén egyházainknak, iskol áinknak kormánytartalékból sokmilliárdos támogatást tudtunk adni, tehát ha a tervezett költségvetés fölötti összegekről beszélünk, akkor ma már valószínűleg több az, ami a román költségvetésből érkezik. Ez nem jelenti azt, hogy nincs óriási szükség a Magya rországról érkező támogatásokra". vissza Gálickövek és állóháború - Markó Béla RMDSZelnök bízik a koalíció együttmaradásában Új Magyar Szó 2005. december 29. Riporter: Salamon Márton László Egyéves kormányzás után van egyfajta tehetetlenségi erő, ami miatt nem könnyű szétszedni a koalíciót - fejti ki az Új Magyar Szónak adott interjúban Markó Béla RMDSZelnök, államminiszter. - Elnök úr, elégedette egy év kormányzás után? - Nem vagyok elégedett. Ha ez a koalíció nem h úzza a közös szekeret folyton másmás irányba, sokkal jobb eredményeket értünk volna el. Más kérdés, hogy a koalíción belül az RMDSZ szerintem elég jól teljesített. Amit elterveztünk, az jórészt sikerült. Például jól sikerült a fiatalítás. Sok fiatal polit ikust tudtunk elhozni Bukarestbe, felel ős pozíciókba, és többségük jól is dolgozott. Egy másik programpontunk a tulajdonkérdéshez kapcsolódott. A tulajdontörvényeket jól módosítottuk; nagyon fontos, hogy a kárpótlás kérdése is belekerült ebbe a csomagba. A valóságban - különösen az ingatlanviss zaszolgáltatás tekintetében - nem haladtunk úgy, ahogy kellett volna. - Az egy évvel ezelőtti kormányalakítási tárgyalásokon az RMDSZ kivívta magának az integrációért felelős államtitkári pozíciókat. Meglett ennek a hozadéka? - Valóban prioritásunk volt az integráció, és két fontos dolog történt az idén e tekintetben. Az egyik a csatlakozási szerződés aláírása, és ősszel egy olyan országjelentés, amely előrehaladást regisztrál. Eredményként könyvelhető el ma már az is, hogy az autópálya építése folytatód ik, bár ezzel kapcsolatban el kell mondani: fel sem kellett volna merülnie annak, hogy nem folytatódik. Sajnos felmerült, és állítom: ha az RMDSZ nincs ott a kormánykoalícióban, a kérdést aligha lehetett volna kimozdítani a holtpontról. - Kudarcot vallot t viszont a kisebbségi törvény ügye. - No igen. A kormányban hosszas viták után elfogadtuk ugyan a tervezetet, ám ezzel a kérdéssel kapcsolatban egyel őre egyfajta állóháború alakult ki a koalíción belül. - Hisz még ön abban, hogy ez a koalíció képes végigvinni a kisebbségi törvényt? És egyáltalán abban, hogy még három évig talpon marad ez a kormány... - Én azt mondom, hogy ebben a pillanatban sokkal n agyobb az esélye annak, hogy végigvigyük a három évet, mint annak, hogy előrehozott választások legyenek. Egyéves kormányzás után van egyfajta tehetetlenségi erő, szétszedni sem olyan könnyű ma már ezt a koalíciót. Érzek időnként olyasmit, hogy a kisebbség i törvénnyel szembeni ellenkezés mögött egyikmásik koalíciós partner szándéka áll: hátha az RMDSZt bűnbaknak kikiáltva meg lehetne bontani a koalíciót. De ez is csak azt mutatja, hogy saját kezdeményezésből ma már senki nem meri szétszedni a koalíciót. Hogy hiszeke abban, hogy a kisebbségi törvény dolgát dűlőre tudjuk vinni? Az autópályával kapcsolatban is voltak az idén olyan pillanatok, amikor sokan úgy látták: ebből nem lesz gálickő. A kisebbségi törvénnyel kapcsolatban is sokan látják most ugyanígy . Az elmúlt években sokszor kerültünk olyan helyzetbe, hogy a tetszhalálból kellett visszahozni megoldásokat. Itt van például a Szabadságszobor ügye, amely egy adott pillanatban teljesen veszni látszott. Tehát én nem tudom azt ígérni senkinek, hogy a kise bbségi törvényt sikerül keresztülvinni, de szó sincs arról, hogy visszalépjünk.
