Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-29
5 - Ön többször elmondta már: ha a Demokrata Párt nem tartja be a koalíciós megállapodást, lépjen ki a koalícióból. Hogy kell ezt érteni? - Ez szemléleti kérdés. Ha valaki kilé p ebből a koalícióból, az úgyis a koalíció végét jelenti. Igaz, hogy nem vagyunk egyforma nagyságúak, de a négy szervezet közül bármelyiknek a szavazatai nélkül nem lenne meg a többség a parlamentben. Voltunk már kormánykoalícióban 1996 és 2000 között. Más volt akkor Romániában a megítélése a románmagyar viszonynak, és más volt a megítélése egy lehetséges kormányzásnak is a romániai magyarság körében, hiszen mi a román államhatalommal és annak különböző intézményeivel - beleértve a kormányt is - nyolcvan e sztendőn át nyílt vagy burkolt konfliktusban voltunk. Le kellett egy ilyen belső ellenállást is győznünk, amelynek következményeképp az RMDSZ 1996 és 2000 között külön bolygó volt egy naprendszerben. Nyilatkozatomat úgy kell tehát érteni: legyen vége ann ak, hogy egy magyar szervezet támogatást nyújt román pártok kormányzásához. Nem! Mi ezt csak úgy tudjuk elfogadni, hogy ez a mi közös kormányzásunk, és olyan arányban román, amilyen arányban románok benne a pártok, és olyan arányban magyar, amilyen arányba n van benne egy magyar szervezet, az RMDSZ. - Ezek szerint nem tartja megfontolandónak, hogy kisebbségi kormányt támogasson az RMDSZ? - Nézze, ezt mi egyszer már megtettük, és el kell mondanom: nem is jártunk rosszul vele. Az országnak stabilitást biztos ítottunk négy évig, és mivel stabilitás volt, számos kérdést meg lehetett oldani. Kételyeim vannak azonban, hogy ugyanez működne egy koalíció esetében. Megmagyarázom. Akkor egy párt kormányzott, és egy másik párt vagy szervezet, az RMDSZ támogatta parlamen ti szavazataival. Tehát - anélkül, hogy benne lettünk volna a kormányban - azt, amiben megegyeztünk, ők érvényesítették. Ám egy koalíciós kormány - ahol mindig számolni kell az önös pártérdekekkel - nem működne jobban attól, hogy négy párt helyett három kormányoz, és a negyedik a parlamentből támogatja. A parlamenti támogatással mi nem érnénk el semmit. - Egy év telt el a népszavazás óta - talán elég idő ahhoz, hogy tanulságokat vonjunk le... - Ami akkor történt, bebizonyította: a politikában nem szaba d az érzelmekre hagyatkozni. Magyarmagyar viszonylatban is az érdekeket kell megmutatni: azt, hogy Magyarországnak miért lenne érdeke állampolgárságot adni többmillió határon túli magyarnak. Azért, mert ez szellemileg, kulturálisan, de akár gazdaságilag i s meger ősíti Magyarországot. Én ebben hiszek. A másik tanulsága a referendumnak, hogy aki a politikában felelősséget vállal, ne próbálja a felelősséget visszahárítani a választókra. Ezt négyévenként kell megtenni, nem menetközben. Nem vagyok népszavazásellenes , hisz a népszavazás a demokrácia része. Maga a parlamenti választás is egyfajta népszavazás. De akit megválasztanak, azt azzal bízzák meg, hogy a szükséges döntéseket maga hozza meg. - A határon túli közösségek soksok köldökzsinórral kötődnek Magyarors zághoz: státustörvény, Sapientiaegyetem, oktatásinevelési támogatás, Szülőföld Alap, nemzeti vízum... Hogy állunk most e tekintetben? - Amit én továbbra is problémának látok, hogy a határon túli magyar közösségek támogatásában nincs stabilitás. A támogat ási rendszer ki van szolgáltatva a különböző kormányok ötleteinek, átcsoportosításoknak, átszervezéseknek, költségvetési viták hullámveréseinek. Éppen ezért tanulság, hogy amit például törvény szabályoz, annak működnie kell, akármilyen ínséges is a költség vetés. Ilyen szempontból például működik, bár késésekkel, a státustörvényhez kapcsolódó húszezer forintos támogatás. Jól emlékszem még arra az időre, amikor csak terveztük, ma pedig már nagyon sok erdélyi szülő számít erre a pénzre, úgy érzi, hogy neki e z kijár, s ez rendben is van. Beindult a Sapientia magánegyetem; vannak viták, hogy mennyi pénzt kapjon, de azért a nagyságrend már megvan. És év végére a Szülőföld Alap is nekilendült. - Ami a késés vagy átszervezés miatt Magyarországról nem érkezik meg , azt más forrásokból kell előteremteni. A Communitas Alapítvány tudja pótolni a kieső magyarországi támogatásokat? - Jobbára igen. Lehet ugyanis vitatkozni arról, hogy a Communitas Alapítványban kik döntenek a támogatásokról, és hogy milyen célokra legyen kiutalva, de az biztos, hogy a Communitas ma már nélkülözhetetlen. - Arányaiban honnan jön több pénz: a magyar vagy a román költségvetésből?
