Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-24
26 mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt, a pajzson a ma gyar Szent Korona nyugszik. A jelkép hosszának és szélességének aránya 3:2”. A vajdasági magyarság nemzeti ünnepei: március 15., augusztus 20. és október 23. Az ülésen részt vevő Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lapunknak nyilatkozva elmondt a, hogy a Kisebbségi Tanács egyben jóváhagyta a Bosnyák, a Bunyevác és a Horvát Nemzeti Tanács vonatkozó javaslatait is saját nemzeti szimbólumaik, illetve nemzeti ünnepnapjaik használatát illetően, és hozzátette, a jóváhagyó határozatok azt követően válna k teljesen hivatalossá, miután megjelennek a Köztársasági Hivatalos Közlönyben. -- Az ülésen ezen kívül szóba került azoknak a felsőoktatási intézményeknek a problémája is, amelyekben kisebbségi tannyelvű oktatás is folyik, pontosabban az ezzel járó plusz költségek megoldatlanságának kérdése, különös tekintettel arra, hogy a készülő kormányrendelet tervezete nem tér ki erre a finanszírozási kérdésre. Az ülésen jelen levő Slobodan Vuksanović oktatásügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, ő ezt me goldott kérdésnek látja, mert „vállalja az érintett intézményekkel való közvetlen kapcsolatteremtést és közvetlen problémamegoldást”. Erre az ígéretére támaszkodva jeleztem neki, hogy fel fogom venni a kapcsolatot az intézményvezetőkkel, és amennyiben a ré szükről is igény mutatkozik erre a kapcsolatfelvételre, úgy azon leszek majd, hogy ez létre is jöjjön - nyilatkozta az ülés után Józsa László. A nemzeti szimbólumok használatáról egyébként a kisebbségvédelmi törvény rendelkezik a következő módon: azon önkormányzatok területén, amelyekben a magyar nyelv hivatalos használatban van, a vajdasági magyarság szimbóluma az állami ünnepek és közösségünk nemzeti ünnepei alkalmával tűzhető ki hivatalosan a közhatalmi szervek és szervezetek épületein, illetve hely iségeiben. vissza Dacolni a sorsunkkal Újvidéki Magyar Szó 2005. december 2425. A vajdasági magyarság nem akarja feladni sem az intézményeit, sem a temetőit -- Beszélgetés a Julianusdíjas és a Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztjével kitüntetett Kasza Józseffel, a VMSZ elnökével Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke két rangos kitüntetést kapott a közelmúltban több mint másfél évtizedes küzdelmes politikai, közéleti tevékenységéért: a Hűség a Hazához Érdemr end Nagykeresztjét, a budapesti székhelyű Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöksége adományozta példamutató nemzeti öntudatáért. A székelyföldi Julianus Alapítvány a kisebbségi sorsban élő magyarság védelmében, nemzeti önazonossága megőrzésén ek szolgálatáért jutalmazta közéleti helytállásáért, a nemzete iránti hűségéért. * Mit jelent a magyarság első számú vezetőjeként közéleti szerepet vállalni Szerbiában? -- A sors hozta úgy a nyolcvanas évek végén, hogy szerepet vállaltam a politikában, b ár nem erre készültem, de ha már így történt, akkor, mint mindenben, ebben a munkában is maximálisan igyekeztem teljesíteni. Az egész politikai pályafutásomat a keményfejűség, a konokság és a dac kísérte. Be kellett bizonyítani, hogy nem lehet egykönnyen e ltaposni egy magyar embert Vajdaságban. Božović után, a miloševići rendszer elleni tiltakozáson át egészen a rendszerváltásig, közben olyan politikát folytatni, hogy ennek a közösségnek megtartsam a békéjét és ne vérbe torkolljon az ellenszegülés. Erre a d acra volt szükség a magyar közösségen belül is, hiszen a Vajdasági Magyar Közösség is dacból jött létre, mert sokadmagammal gondoltuk úgy, hogy szükség van a megújulásra. A dac hozta létre a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumát is, bebizonyítva ezzel, h ogy képesek vagyunk határon túliak is szerveződni és komoly politikai erővé alakulni. * Önnek köszönhető, hogy rajtunk van Strassbourg szeme... -- A dac érezhető a mostani rendszerrel szemben is, ugyanis nem tudom elfogadni, hogy nem lehet megtalálni a h áborús bűnösöket. Megpróbáltam a magyarokat ért sérelmek orvoslására a Koštunicával folytatott beszélgetés során megtalálni a megfelelő hangnemet, hogy az állam tegye meg a kellő lépéseket ezeknek a megfékezésére, de
