Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-24
20 Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke azt követeli, hogy a kulturális autonómiát tartalmazó kise bbségi törvénytervezetet vonják vissza. A püspök úgy véli, az RMDSZ által kidolgozott, a kulturális autonómiát magába foglaló kisebbségi törvény mindössze "európai kirakattörvény", s ehelyett az erdélyi magyarságnak a különböző autonómiaformákat egyesítő ö nkormányzati rendszerre van szüksége. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke pedig azzal vádolja Markót, hogy nem védte meg az önkormányzatiság fogalmát, amely a Románia uniós csatlakozási felkészültségéről szóló jelentésben eredetileg szer epelt. Ebből kifolyólag Csapó úgy véli, az RMDSZ elnöke nem képes a magyar közösség érdekeit képviselni. Eközben a DPből kivált egyik román zsebalakulat, a Nemzeti Kezdeményezés Pártja (PIN) ádáz kampányba kezdett a Gozsduörökség hasznosításáról aláírt románmagyar egyezmény romániai parlamenti ratifikálása, illetve az erdélyi termőföld, erdő- és ingatlantulajdonok magyar kézbe történő visszajuttatása ellen. Nem kizárt, hogy az akciót éppen a kisebbségi törvény elfogadását megakadályozó diverziónak szá nták. Saját nemzeti zászlaja van péntektől a délvidéki magyarságnak, és március 15e, augusztus 20a és október 23a nemzeti ünnepnapnak számít. Az erről szóló Magyar Nemzeti Tanács (MNT) határozatot tegnap jóváhagyta a szerbiai köztársasági kisebbségi t anács. Józsa László elnök az MNT ülése után az MTInek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a kisebbségügyi törvény értelmében minden szerbiai nemzeti közösségnek lehet saját nemzeti szimbóluma, de azzal a megkötéssel, hogy nem lehet azonos az anyaország j elképével. Az MNT "jogi huncutsághoz" folyamodott, és úgy határozott, hogy a délvidéki magyarság nemzeti zászlaja mindenben egyezzen meg a magyarországi trikolorral, de közepén legyen Magyarország címere. vissza Tovább épí tik az északerdélyi sztrádát Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. december 24. Új megállapodást kötött a román szállításügyi tárca az északerdélyi autópályát építő amerikai Bechtel céggel - jelentette be Gheorghe Dobre szakminiszter. Közölte: a több hónapon át folytatott tárgyalások Románia számára jó eredménnyel zárultak. A kormány 126 millió eurót megtakarít, és a Bechtel az évente elvégzendő munkálatokra mindössze 30 százalékos, legfeljebb 30 millió eurós előleget kap. Az előleggel a cégnek évente el kell számolnia. Az eredeti szerződés szerint az amerikaiak 250 millió dollárt kaptak volna előlegképpen, amely összeggel csak 2012be n, a sztráda befejezésekor kellett volna elszámolniuk. Az új megállapodás értelmében az autópálya terveit nem a Bechtel, hanem a román útépítő vállalat készíti el. Az amerikai cég jövőre 100 millió euró értékű munkát végez el. A 415 kilométer hosszú, BorsKolozsvár- MarosvásárhelyBrassó nyomvonalú északerdélyi sztráda összesen 2,2 milliárdba kerül. vissza Magyar labirintus Népszabadság • Hovanyecz László • 2005. december 24. Ignotus már 1908ban azt írja, hogy nemzetik onzervatívjaink túl sok mindenre mondják, hogy nem magyar. "Nem magyar Budapest. Nem magyar a pesti nyelv. Nem magyar a börze. Nem magyar a szocializmus. Nem magyar a nemzetköziség. Nem magyar a mezőgazdasági munkások szervezkedése. Nem magyar a mozgótőke. Nem magyar a szecesszió és a szimbolizmus. Nem magyar a felekezetek kihagyása az oktatásból, a vallás elhagyása a tanításból. Nem magyar a gúnyolódás. Nem magyar a türelmesebb szerelmi erkölcs. Nem magyar az általános választójog" - panaszolja a Nyugat al apító szerkesztője. Magyarországnak az első világháborúban elszenvedett veresége a konzervatív nacionalista szellemiség győzelmét eredményezte. Paradoxlogikus fejlemény volt ez. Mert egyfelől az ország négyszáz év után függetlenné vált. Másfelől viszont elveszett a történelmi országterület kétharmada, s a magukat magyarnak vallók egyharmada más államok fennhatósága alá került. A Habsburgok ugyan eltűntek, szomszédaink viszont diadalt arattak. Az ellenforradalmi rendszer ebből azt a következtetést vonta l e, hogy a tragédiát a túlzottan engedékeny politika okozta. Az ennek nyomán 1920ban bevezetett numerus clausus azt jelentette, hogy a magyarság és a jogegyenlőség nem összeférő fogalmak.
