Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-22
14 A romániai magyar nyelvű média támogatására kiutalt 70 millió forin t több mint tíz százalékát osztotta ki a Verestóy Attila RMDSZszenátor többségi tulajdonában lévő lapoknak a magyar kormány. A Szülőföld Alap kollégiuma hétmillió forintot szavazott meg a Scripta Kiadó által Bukarestben két hónapja megjelentetett Új Magya r Szó, két milliót a Nagyváradon kiadott Erdélyi Riport hetilap számára – írta címlapján a Magyar Nemzet egy héttel ezelőtt. A baráti sajtó milliói címmel megjelent hírt az eMasa felkérésére Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke k ommentálta. A gondok gyökere mindjárt a Magyar Nemzet hírének első hat szavában található: „a romániai magyar nyelvű média támogatására...” Az elmúlt másfél évtizedben a magyarországi kormányok és közalapítványok a sajtótámogatás révén az erdélyi magyar lapok működési költségeinek egy részét vállalták át. Közvetve akkor is, ha eszköztámogatást – számítógép, nyomtató vásárlására adtak pénzt. A romániai magyar média konszolidációja a kilencvenes évek végén megtörtént, az új évezred első éveiben pedig már a megyei napilapok is kisebb veszteséggel vagy kisebb nyereséggel zárták a pénzügyi évet. A magyarországi támogatás irányultsága azonban nem változott. Gyakran az volt az érzésünk, hogy a sajtókiádványok által benyújtott pályázatokat nem elemzik kellő kom olysággal a kurátorok, az adományozók, szinte alanyi jogon jár minden támogatásért folyamodó lapnak egyegy kevéske pénz, akkora összeg, amely a romániai lapok üzleti forgalmához mérten nevetséges összeg. Egy évi 65 millió forintos pénzügyi forgalmat megva lósító hetilap esetén például 150 ezer forint. A Szülőföld Alapból a sajtótámogatásra rendelkezésre álló összeg már jelentősen nagyobb. Míg az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának sajtószaktestülete idén 23 millió forintot oszthatott szét a mint egy 450 pályázónak, s a Communitas Alapítvány által kezelt román állami támogatás is hasonló méretű volt, addig a Szülőföld Alap 70 millió forint lehívását tette lehetővé. Ami az összeg nagyságánál is fontosabb: a romániai magyar sajtó fejlesztését a Szül őföld Alap prioritásnak tekintette. Ezáltal csatlakozott a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) korábbi véleményéhez, amely szerint a sajtótámogatásoknak a Kárpátmedence magyar információs társadalmának a megteremtését kell elősegíteni. Az Erdé lyben, Kárpátalján, Vajdaságban, Felvidéken, Őrvidéken, Muravidéken és Horvátországban is operáló Szülőföld Alap, illetve a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója összehangolt médiastratégiákat dolgozhat ki az információs társadalom kialakítása ér dekében. Marosvásárhelyi találkozónk alkalmával, amelyen a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója és a határon túli magyar érdekvédelmi szervezetek vezetői találkoztak, kifejtettük azt a véleményünket, hogy a média támogatását nem lehet egyetlen évre korlátozni, és szükség van arra, hogy a támogatás elsősorban ne a lapok túlélését, hanem a fogyasztók és a külhoni magyar táradalmak szempontjából is fontos programok támogatását célozzák. Ezért tekintem az idei évet kísérleti évnek. Az az érzésem, hogy soha egyetlen közalapítvány, alapítvány vagy alap nem hozott olyan döntést, ha támogatás elosztásáról volt szó, amely egyöntetű elismerést váltott volna ki, ne szült volna ellenérzéseket. Aki kevesebbet kap, mindig elégedetlen. Nem vitatom el az adom ányozó jogát, hogy eldöntse, melyek azok a pályázatok, amelyek támogatásra érdemesültek. Mivel a Szülőföld Alap a magyar adófizető pénzét osztja, a magyar állam intézményeinek és a magyarországi sajtónak, civil társadalomnak a joga annak törvényességét, ko rrektségét firtatni, esetleg megkérdőjelezni. Néhány észrevételem azért van.
