Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-22
15 Bizalmas információink szerint fennállt a valós veszély, hogy a Szülőföld Alap által nyújtott támogatásból Romániában csupán néhány lap részesüljön. Voltak olyan mendemondák, ho gy a 70 millió forint nagy részét az újrainduló bukaresti magyar napilap, az Új Magyar Szó kapja. A Hungexpo Magyar Világ című rendezvényén pár percig alkalmunk volt tájékoztatni dr. Kiss Elemért, a Szülőföld Alap elnökét, hogy ha ez így történne, botrányk ővé válna. A már említett marosvásárhelyi találkozón a MÚRE és a Lapkiadók Egyesülete is kérte, hogy a támogatás ne egyes lapok piaci konszolidációját, hanem a romániai magyar sajtó fejlődését eredményezze. A vádakból, melyek szerint a Szülőföld Alap keret öszegét túlságosan is felaprózták, kiderül, hogy sikerült elérni: a SZA több kiadvány számára nyújtson támogatást. Hogy hogyan döntöttek a kurátorok, titok. Kétségeim vannak afelől, hogy a kuratórium erdélyi tagja tájékozott a vajdasági sajtó ügyeiben, n oha a kétségeimet oszlatja az a tény, hogy a szabadkai Dudás Károly jól tájékozott az erdélyi magyar sajtó kérdéseiben, s ezt a tájékozottságát személyes találkozásunk alkalmával is sikerül – remélem – szélesítenünk. Az Új Magyar Szónak nyújtott hétmillió forintos támogatással és azzal kapcsolatban, hogy a bukaresti napilappal együtt három újonnan indult erdélyi rádióadót részesítettek nagyobb összegű finanszírozásban elmondhatom: elfogadható az az elv, hogy az SZA kiemelten támogatja a nemrég létrejött mé diaintézményeket, viszont úgy vélem, hogy az idei pályázati kiírás során nem ismertethette az erdélyi magyar sajtó igényeit kellőképpen. Javaslom a Szülőföld Alap elnökének, tartsunk konzultációt sajtóügyekben. Az SZA, a MÚRE és az erdélyi magyar lapkiad ók egyesületének vezetői üljenek tárgyaló asztalhoz, hogy 2006tól valóban a támogatásra érdemes, az erdélyi magyar sajtóélet egészét megjelenítő pályázatok részesüljenek támogatásban, amelyek a magyar szellemiségű, közszolgálati újságírást és ne a bulváro sodó idegen üzleti érdekeltségbe tartozó, kizárólag profitorientált lapokat célozzák. Idén erre is van példa. A Kárpátmedencei sajtónak nyújtott támogatás, az SZA hozzájárulhat a magyar – magyar párbeszéd, az információs társadalom megvalósulásához. Az SZ At ért bírálatoknak van igazságtartalmuk és jószándékúak. A támogatási mechanizmus évről évre olajozottabbá és működőképessé válhat. Noha mindig lesznek elégedetlenek Erdélyben egyik vagy másik oldalon, attól is függően, hogy Magyarországon éppen ki van k ormányon. vissza Határátkelő a község közepén - 60 év után együtt ünnepelhet Kis- és Nagyszelmenc MNO 2005. december 21. 11:50 A karácsonyt már együtt ünnepelhetik Kisszelmenc és Nagyszelmenc lakói: 60 év után állandó hat árátkelő nyílik a második világháborúban szétválasztott magyar község két fele között. A csehszlovák és a szovjet állam tiltotta a szétszakított családok kapcsolattartását. – Az egyik szemem sír, a másik meg nevet azért, mert hála Istennek elértük azt, ho gy most már biztos, december 23án, európai idő szerint 10 órakor határnyitás lesz – mondta el Illár József, Kisszelmenc polgármestere a Magyar Rádiónak. Nagyszelmenc – Kisszelmenc ungvidéki ikerfalu a trianoni békeszerződés után Csehszlovákiához került, m ajd 1938 – 44 között visszatért Magyarországhoz az I. bécsi döntés következtében. 1944 végén a Vörös Hadsereg alakulatai szállták meg a Magyar Királysághoz tartozó falu egyik felét, majd Kárpátalja Ukrajnához csatolása után egyetlen éjszaka leforgása alatt a magyar lakosságú községet annak kellős közepén egy határvonallal kettévágták. Ami az előző napon még a kert vége volt, vagy az utca túlfele, emberöltőn keresztül a szovjet állam határának számított. Mindkét kommunista állam, a Szovjetunió és Csehszlovákia is embertelen eszközökkel tiltotta meg az elszakított családok bárminemű kapcsolattartását. A morbid határvonal felemlegetése a 90es évekig tabu volt, amelyet a magyar pártvezetők még csak meg sem próbáltak feszegetni. – A másik oldalról sajnos nem tudt uk meghívni azokat a személyeket, akik hozzásegítettek ahhoz, hogy ez a határ megnyíljon – így Illár József. Már ki merem jelenteni: ha Magyarországon lévő urak és hölgyek segítsége nem lett
