Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-06
15 nézve az alkotmány betűjét - alkotmányellenes" - szögezi le Kasza, aki szerint eg y év elmúltával is csupán "ködös körvonalait" lehet látni a helyzet megoldásának, s az anyaországi politikai elit nem is törekszik a kérdés tartós és megnyugtató rendezésére. "Mert megítélésünk szerint a készülődő alkotmánymódosítás ezer sebből vérzik ..." - írja Kasza, aki szerint a január elejétől életbe lépő nemzeti vízum sem az, aminek indult. A pártelnök arra figyelmeztet, hogy 2007ben, a schengeni rendszerhez való csatlakozáskor érvényét veszti a mostani, aránylag enyhe vízumpolitika, a délvidéki magyarság többsége pedig nem tud majd eleget tenni a legszigorúbb schengeni megkötéseknek. A Magyar Szó című újvidéki napilap hétfőn azt írja: a tavaly decemberi népszavazás legnagyobb eredménye az, hogy "teremtett egy újabb évfordulót", amelyen újra el lehet mondani a már oly sokszor elismételt frázisokat és szidni lehet a másik oldalt. "És nem is ez a baj, hanem sokkal inkább az, hogy mi, határon túli magyarok ennél többet soha nem is kaptunk az anyaországtól. Ráadásul: talán többre nem is igen s zámíthatunk. Akárhány kormányváltást is produkáljanak a legnagyobb politikai pártok" - írja jegyzetében Mihájlovits Klára, aki szerint a legszörnyűbb az egészben az, hogy az egész népszavazásos hercehurca nem a határon túli magyarokról szólt, akik ennek cs ak afféle "melléktermékei" voltak. "Rajtunk csattant az ostor. Elsősorban arra fizettünk rá, hogy a magyar politikai közélet nem ismeri a középutat, nem ismeri a kompromisszumot" - írja Mihájlovits Klára. vissza A Máér t összehívásának kérdését a szakértői megbeszélések után érdemes felvetni Budapest, 2005. december 5., hétfő (MTI) - A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívásának kérdését csak a határon túli magyarok képviselőivel folytatott decemberi szakértői m egbeszéléseket követően érdemes felvetni - közölte a kormányszóvivő hétfőn az MTIvel a Fidesz elnökség hét végi sürgetésére reagálva. "A Máért összehívásának akkor van igazi értelme, ha lezárultak az azzal kapcsolatos szakmai előkészítő munkák. Maga a z értekezlet (...) betetőzése egy folyamatnak (...), a Máértet szakmai egyeztetések előzik meg - mondta Batiz András. A szóvivő tájékoztatása szerint vannak olyan, egyenlőre nyitott kérdések, melyekben a kormány a határon túli magyarok képviselőinek á lláspontjára vár. Ezek között említette az alkotmánymódosítás ügyét. E kérdésben, mint mondta, decemberben szakértői szintű egyeztetések várhatók. "A Máért összehívásáról addig beszélni nem igazán van értelme (...), nem időpontot kell mondani, hanem fe ladatot elvégezni" - szögezte le. Utalt arra, hogy a kormány november 30án fogadta el a határon túli magyarok közjogi státuszáról szóló előtejesztést, azzal a céllal, hogy az alaptörvény szövege a jelenleginél határozottabban fejezze ki a határon túli magyarok nemzethez tartozását. A Fidesz elnöksége vasárnap közleményben szólította fel Gyurcsány Ferenc kormányfőt, hogy hívja össze a Máértet, és a határon túli magyarság érdekében kezdjenek neki a konszenzus kialakításának. Az ellenzéki párt v ezető testületének állásfoglalása szerint a népszavazás szomorúságot okozott közel három millió magyarnak a szomszédságban. Mint írták: a fájdalmat nem lehet úgy orvosolni, hogy "egymás után hozzuk létre a bizottságokat, nevezünk el minden intézményt +Szül őföldnek+ a média előtt, beszélünk folyamatosan még nem létező vízumról és útlevélről, mert ezek pótcselekvések". vissza Nem mond le a Székelyföld autonómiájáról Csapó József Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. december 5., hétfő (MTI) - Nem mond le a Székelyföld autonómiájáról Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, aki Traian Basescu román államelnökkel szemben úgy látja, hogy az autonómia esetében európai elvekről van szó - olva sható a hétfői romániai sajtóban. Csapó a Mediafax hírügynökségnek kifejtette: Basescu államfő álláspontja ellenére továbbra is azt fogja követelni, hogy a székelyek önrendelkezése az integráció feltétele legyen. Az államelnök ugyanis pénteken kijelent ette: "politikai túlkapásnak" minősül, hogy a Koszovó helyzetének megoldására tett javaslata "spekulációk" tárgyává vált. Basescu szerint Csapó összekeveri Romániát a Moldovától való függetlenségét egyoldalúan kikiáltott Dnyeszter menti területtel. Ugyanak kor felkérte az SZNT elnökét, olvassa el figyelmesen Románia alkotmányát és az kérdésre vonatkozó romániai jogszabályokat. Az államfő kijelentéseivel arra reagált, hogy az SZNT elnöke pénteken nyílt levélben kérte fel Basescut: szervezzen tárgyalásokat nemzetközi részvétellel az eurorégiónak tekinthető Székelyföld területi autonómiájának törvény általi újraalakításáról. Miután Basescu ellentmondást nem tűrően elutasította Csapó kérését, az SZNT-
