Reggeli Sajtófigyelő, 2005. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-12-05
27 Derült égből villámcsapáskén t hatott december 5én a referendum kudarcélménye, de akkor legalábbis azt hihettük, remélhettük, hogy az indulatok idővel lecsillapodnak. Egy év elteltével azonban elmondható: ez csak részben történt meg, a trauma emléke ott lebeg a levegőben. Mindent ehh ez viszonyítunk, mindig ehhez térünk vissza. Egy évvel ezelőtt új korszak kezdődött a magyar nemzet életében. Ez a folyamat pedig hasonlatos kissé ahhoz, mint amilyen egy kamasz nagykorúvá válása. És - ugyanúgy - azon múlik minden, hogy a kamasz hogyan d olgozza fel gyermekkori traumáit. vissza Basescu szerint Erdély nem hasonlít Koszovóra Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. december 5. Élénk vitát váltott ki Romániában Traian Basescu államfő kijelentése, miszerin t a koszovói kérdést úgy lehetne megnyugtatóan rendezni, ha a tartománynak széles autonómiát biztosítanának. Az államelnök erről Párizsban beszélt, amikor novemberben fogadta őt Jacques Chirac francia államfő. A román sajtó Basescu párizsi kijelentését hat almas politikai baklövésként értékelte. A Basescukijelentést az erdélyi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) azonnal saját céljainak szolgálatába állította. A szervezet vezetői leszögezték: kijelentésével Basescu "rávilágított" a Székelyföld területi autonómi ájára, s az MPSZ hasonló megoldást lát a romániai magyar törekvések esetében is. Ehhez a hét végén Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is csatlakozott, aki nyílt levélben fordult a román államelnökhöz. Csapó felszólította Traian Basescut: nemzetközi részvétellel szervezzen tárgyalásokat az eurórégiónak tekinthető Székelyföld területei autonómiájának törvény általi biztosítására . Az államfő viszont politikai túlkapásnak minősítette a koszovói és a székelyföldi helyzet között vont párhuzamot , és ingerülten utasította azt vissza. Közölte: nem lehet összetéveszteni Koszovót vagy Transznisztriát Romániával. Azt ajánlotta Csapó Józsefnek, hogy figyelmesen tanulmányozza Románia alkotmányát, abból ugyanis rá fog majd jönni, hogy az alaptörvény ilye n megoldásokat nem tesz lehetővé. vissza Nemzet és baloldal - Gyurcsány a népszavazás évfordulójáról, a párton belüli konszenzusról Népszabadság • K. T. • 2005. december 5. Gyurcsány Ferenc arra számít, hogy a következő napokban éles vitákra kerülhet sor a kettős állampolgárság ügyében tartott népszavazás első évfordulója alkalmából, de kifejezte meggyőződését: 2004. december 5e a "nemzeti felelőtlenség napja" volt, és az akkori sebeket mielőbb be kell gyógyítani. A mini szterelnök mindezt tegnap, a Párbeszéd a határok nélküli nemzetről című találkozón mondta, amely az MSZP korábbi hasonló nemzetpolitikai tanácskozásainak soros rendezvénye volt. Az 1943as szárszói találkozóra emlékeztető - olyan népi írókat, mint Veress Pétert, Darvas Józsefet vagy Erdei Ferencet ábrázoló nagyméretű fotókkal díszített - teremben a kormányfő hangoztatta, hogy a múlt évi népszavazás tragikus és fájó esemény, és az akkori keretek között maradva nem is lehetne a helyzetből kilépni. E referend um nélkül ma egységesebb volna a nemzet - hangsúlyozta, és kifejtette: utólag is úgy gondolja, törvényszerűen bukott el a rosszul feltett kérdés, és érthető, hogy annak megválaszolását a nemzet elutasította. Helyes választ a népszavazás nyomán előállt he lyzetre a magyar baloldal adott, azzal, hogy kidolgozta a nemzeti felelősség programját. Ennek végrehajtása a nemzeti vízum közeli bevezetésével vagy a Szülőföld Alap létrehozásával jól halad - mondta Gyurcsány Ferenc. Felszólalásában Hiller István, az MSZ P elnöke arról beszélt, hogy a nemzeti érdekérvényesítés legfontosabb terepe ma Brüsszel. Tabajdi Csaba, európai parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a határon túli magyar szervezetekkel a jövőben a kölcsönös felelősség elve alapján kellen e az együttműködést alakítani. Hiszen a határon túliaknak is megvan a maguk felelőssége a nemzet jövőjéért. Bársony András külügyi államtitkár fontosnak nevezte, hogy a régióban kialakuljon a modern baloldal, beleértve a határon túli magyar közösségeket is . Lakatos Péter erdélyi képviselő szerint a határon túli magyarság döntő hányada igényelné a kettős állampolgárságot, de a fő céljuk mégis az, hogy a szülőföldjükön jobban élhessenek. Vitazáró beszédében Gyurcsány Ferenc emlékeztetett arra, hogy a magyar baloldalon sok belső vita volt az elmúlt tizenöt évben, és különösen két ügy osztotta meg a belső közvéleményt. Az egyik szerinte a verseny és a szolidaritás kérdése volt, a másik pedig a modern polgári Magyarország, valamint a történelmi magyar nemzet
