Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-29
3 Ellenkeznek a visegrádia k – „Csehország kész a további, kölcsönös kompromisszumokra, ám csak olyan EUköltségvetési tervezetet tud elfogadni, amely közel áll a luxemburgi (júniusban előterjesztett) javaslatokhoz. Ezt az álláspontot képviseljük majd a visegrádi négyek kormányfői és Tony Blair budapesti találkozóján” - közölte Cyril Svoboda prágai külügyminiszter. (Nsz 8.o.) Pierre Moscovici: Románia túl korrupt Európának - A korrupcióellenes harc kell legyen Románia legfőbb célkitűzése az elkövetke zőkben, áll a Pierre Moscovici európai parlamenti képviselő által összeállított jelentés végleges formájában. A jelentést a külügyi bizottság 55 igen, két nem és három tartózkodással fogadta el. A dokumentum határozattervezet az Európai Parlament plénuma s zámára. (Erdély.ma) Cikkek: Kétoldalú megbeszéléseket tartott Sólyom László Barcelonában Takács Zoltán, az MTI különtudósítója jelenti: Barcelona, 2005. november 28., hétfő (MTI) - Kétoldalú megbeszéléseket tartott Sólyom László köztársasági el nök hétfőn Barcelonában, az euromediterrán csúcstalálkozó alkalmából. Tarja Halonen finn elnök asszonnyal a kis finnugor népek érdekeinek védelmében való közös fellépésről beszéltek, de szó volt az európai uniós költségvetésről is, és a finn vezető meg értését fejezte ki a magyar álláspont iránt. Sólyom László meghívta finn kollégáját, hogy jöjjön el Budapestre februárban. Lett kollégájával, VairaVike Freibergával együtt ugyancsak meghívta őket az 1956os forradalom 50. évfordulójára, mert egyetért ettek abban, hogy nagyon fontos az emlékezés, és nem csak Magyarországon, hanem máshol is, például Oroszországban és az ENSZben. Halonen finn elnökkel közös téma volt a "zöld elnökök" hálózata is. Egyetértettek abban, hogy ezt a kötetlen fórumot nem k ell formalizálni. Szó volt a közösen képviselendő témákról is. Kötetlen beszélgetést tartott Sólyom László Jacques Chirac francia elnökkel is, aki franciaországi látogatásra hívta meg őt Párizsba. vissza A szerbiai parl amentarizmus alapjait megingató vita a képviselőházban - HÁTTÉR Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. november 28., hétfő (MTI) - A szerbiai parlamentarizmus alapjait megingató vita bontakozott ki ismét a szerbiai törvényhozásban, miután egy nappal a költségvetésről szóló szavazás előtt kizártak a parlamentből két kormánypárti képviselőt, aki nem volt hajlandó szavazatát adni a büdzsére. A 250 fős parlament szűk többséggel, 130 szavazattal fogadta el hétfőn az idei évi költségv etést, de e fontos határozat meghozatalát teljesen háttérbe szorította a parlamenti belviszály, amelyet az idézett elő, hogy a szavazás előtt egy nappal, G17 Plus nevű kormánypárt két képviselője bejelentette: nem fogja megszavazni a büdzsét. A mandátumviz sgáló bizottság még aznap kitette mindkettejük szűrét a parlamentből, biztosítva az ellenzéki milosevici szocialisták külső támogatásával működő kormány többségét a parlamentben. Az ügy előzményei még az előző ciklus elejére nyúlnak vissza, amikor a m ilosevici uralmat megdöntő Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) listáján jutott be a parlamentben kéttucatnyi párt és polgári kezdeményezés. 2001 közepén, Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő Hágának való kiadatása miatt a dicső DOS kettéhasadt, Vojis lav Kostunica jelenlegi szerbiai miniszterelnök pártja, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) nyíltan szembeszállt szövetségeseivel. A Zoran Djindjic meggyilkolt miniszterelnök köré csoportosuló demokraták 2002 júliusában megfosztották a DSSt 45 parlamenti mand átumától - azzal érvelve, hogy a listás szavazás miatt a parlamenti helyek a DOSt illetik meg , majd októberben a nyilvánosság nyomásának engedve visszacsináltak mindent. Az alkotmánybíróság ezután hozott döntést arról, hogy a mandátumok a honatyákat, ne m pedig a pártokat vagy pártszövetségeket illetik meg, jóllehet listán lettek képviselők. Utólag kiderült, hogy a taláros testület részéről ez nem volt éppenséggel salamoni döntés, a parlamenti viszonyok összekuszálódtak, a képviselők kényükkedvük sz erint lépegettek át az egyik pártból a másikba.
