Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-29
4 Tulajdonképpen ez okozta a Djindjic tragikus halála után hivatalba lépő Zivkovickabinet bukását: a csonka DOSnek hátat fordítottak a szociáldemokraták is, a sajtó pedig arról cikkezet, hogy lefizette őket a politikai babérokra ácsingózó Bogoljub Karic milliomos üzletember. A 2003. decemberben tartott parlamenti választás előtt a pártok úgy próbálták elejét venni az "átigazolásoknak", hogy biankó nyilatkozatot töltettek ki képviselőjelöltjeikkel arról, h ogy a frakcióból való távozás esetén lemondanak mandátumukról. Egyes pártok pénzbüntetést is előirányoztak, a radikálisok pedig testületileg tettek esküt a pártnak egy zimonyi templomban. A mostani eset azonban arról tanúskodik, hogy szankciók nem hozt ák meg a kívánt eredményt. Miután vasárnap G17 Plus két képviselője bejelentette, hogy nem fogja megszavazni hétfőn a büdzsét, és kilép a párból, a párt azonnal "aktiválta" a lemondási nyilatkozatot, rögtön összeült a képviselőház mandátumvizsgáló bizottsá ga, és mindkét politikust megfosztotta képviselői helyétől, lecserélve őket a "várólistásokra". A két képviselő szerint ez jogtalan volt, mivel mindketten még a parlamenti bizottság döntése előtt tájékoztatták a házelnököt, hogy visszavonták a pártnak tett írásos fogadalmat. Miközben a parlamenti bizottság egyesek szerint semmibe vette az alkotmánybíróság 2003as döntését, a kormánypárti padsorokból olyan hangok szűrődtek ki, hogy Karic ismét "felvásárolja" a mandátumokat. Erre példátlan gyorsasággal r eagált az ügyészség, hivatalból indított eljárást a korrupciós vádak kivizsgálására. Az ellenzéki Demokrata Párt rámutat arra, hogy a kormánykoalíció korántsem volt ilyen gyors, amikor két hónapja a DS frakciójából átigazolt a kormánypártiakhoz két sz andzsáki politikus. A DS azóta nem vesz részt a parlament munkájában, nem tartja legitimnek a törvényhozást, a párt alkotmánybírósági panaszáról pedig egyelőre nincs döntés. A parlamenti helyzet kezd ugyanolyan átláthatatlanná válni, mint kéthárom évv el ezelőtt volt, belgrádi politológusok pedig világraszóló blamázsról beszélnek. Vladimir Goati politikai elemző úgy fogalmazott, hogy "a milosevici korszak választási tolvajlásai átmentek mandátumlopásokba, és ilyen tekintetben Szerbia deviáns eset más or szágokhoz képest". vissza A szlovén elnök Montenegró függetlenségét is támogatja Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. november 28., hétfő (MTI) - Nemcsak Koszovó, hanem Montenegró függetlenségét is támogaásáról biztosította Janez Drnovsek szlovén államfő hétfőn. Amikor ezzel kapcsolatos álláspontját fejtette ki Drnovsek Filip Vujanovic montenegrói elnöknek Cetinjén, néhány száz Belgrádpárti tüntető tiltakozott Podgorica központjában. A szlo vén államfő a Podgoricától ötven kilométerre nyugatra fekvő Cetinjében, a néhány napja felavatott új montenegrói elnöki rezidencián tárgyalt Vujanoviccsal. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón támogatásáról biztosította a podgoricai szakadár vezeté s elképzelését arról, hogy SzerbiaMontenegró államközösségének két független állam szövetségévé kell átalakulnia. Drnovsek leszögezte, hogy Montenegrónak joga van az önrendelkezésre. Szerinte Brüsszel azon az állásponton van ugyan, hogy a két tagközt ársaságnak egyszerűbb lenne együtt csatlakoznia az EUhoz, de az unió vezetői tiszteletben fogják tartani a montenegrói nép akaratát, amely a jövő tavasszal tartandó népszavazáson fog megnyilvánulni. Néhány nappal a múlt héten kezdődött koszovói státu stárgyalások előtt a szlovén elnök Koszovó függetlensége mellett foglalt állást, és ezzel kapcsolatos "magátervét" továbbította az ENSZnek, Washingtonnak és Brüsszelnek. Emiatt a beharangozott montenegrói látogatása vitákat gerjesztett Podgoricában, a Bel grádpárti ellenzék nem tartotta kívánatosnak érkezését. A belgrádi média szerint Drnovsek látogatása idején az ellenzéki Szerb Néppárt szervezésében közel kétszázan tüntettek Podgorica központjában. A tüntetők azt üzenték neki, utazzon vissza Szlovéniába, mert Koszovó SzerbiaMontenegró része és az is maradt örökre. Janez Drnovsek cetinjei megbeszélése után azt mondta, hogy Belgrádban félreértették kezdeményezését. A szlovén államfő nem "függetlenségre", hanem Koszovónak öt év alatt fokozatosan adandó "feltételes függetlenségre" tett javaslatot, és tervében a koszovói kisebbségek jogainak tiszteletben tartásától tette függővé Koszovó önállósodását. Belgrád a tartomány mindenfajta függetlenségét egyaránt határozottan elutasítja. vissza Pozsonyban kitüntették Demján Sándort Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
