Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-16
16 A korrupciót az egyik legsúlyosabb problémának nevezte Tabajdi Csaba, a magyar szocialista delegáció vezetője az Európai Parlament K ülügyi Bizottságának a Románia és Bulgária uniós felkészültségéről szóló - Moscovici és van Orden jelentéseket tárgyaló - november 14i ülésén. A képviselő szerint a korrupció elleni harc terén kevés a konkrét eredmény. Bírálta az egyházi javak visszaszolg áltatásának ütemét is, hangsúlyozva, hogy a törvény szinte csak papíron létezik, a végrehajtás továbbra is késik. A kisebbségi törvény kapcsán leszögezte: elfogadását a román kormány maga vállalta az Európai Unió felé, ezt a vállalást pedig be kell tarta nia. A törvényt kísér ő viták hangneméről kijelentette, hogy azok nem felelnek meg az európai standardoknak. Bírálta az egyházi javak visszaszolgáltatásának ütemét is, kiemelve, hogy a törvény szinte csak papíron létezik, a végrehajtás továbbra is késik. Dobolyi Alexandra (MSZP ), aki ugyancsak részt vett az eszmecserén, úgy vélte, hogy a Romániával foglalkozó Moscovicijelentés kiegyensúlyozott hangvételû, a hiányosságokra rámutató dokumentum. Románia még mindig nem tesz eleget a korrupció visszaszorítására tett ígéreteinek te ljesítésének. 1200 kisebb ügyben már vádat emeltek, de az ígéretek ellenére vezet ő politikai személyiségekkel szembeni korrupciós vádak kapcsán még egyetlen ügyben sem. Hiányosságok mutatkoznak a külföldi határok védelmének biztosításában. Az ígért igazságügyi és ügyészi reform törvényi háttere biztosított, de a betartás még várat magá ra. Dobolyi Alexandra elismerte, hogy bár létrehozták azt az intézményt, amely az uniós pénzek befogadását intézi, az mûködését még nem kezdte meg. A Bizottság véleményt cserélt Monica Macovei román igazságügy miniszterrel is a román felkészülésről. vissza Duray Miklós: újabb támadás a státustörvény ellen Erdély.ma [ 20051116 - 03:18:12 ] Szerző: Duray Miklós Amikor a 2005. év nyarát az őszétől elválasztó meteorológiai határtól számított ötödik napon Magyarország korm ányfője fogadta a határon túli magyar politikai szervezetek elnökeit és megkérdezte tőlük, mi a véleményük a javaslatairól, azok bölcsen hallgattak, majd annyit mondtak, szeretnék elolvasni, hogy írásban válaszolhassanak. Két héttel később megérkezett az írott anyag a miniszterelnök „kormánymegbízottjától”. Ez többek között tartalmazta annak a törvényjavaslatnak első fogalmazványát, amely olyan „speciális igazolvány” kiadására adna lehetőséget, amelyet „magyar személyi igazolványként” és az „Európai Uniób a való beutazásra jogosító igazolványként” lehetne használni. Első hallásra merész, de nem teljesen új az ötlet. Hasonlóról már volt szó egyszer a státustörvény javaslat korai állapotában, de éppen a mostani magyarországi kormánypártok utasították el, ho gy a Magyar Igazolvány személyazonosító igazolvány is lehessen, hozzátéve, hogy Magyarország területén semmilyen jogosultság nem adható. Ezután kezdték huszonhárommillió román munkavállalóval riogatni a szerencsétlen magyarországi munkanélkülieket és munka vállalókat, meg a határon túli magyar nyugdíjasokkal a magyarországi kortársaikat. Amikor Gyurcsány szájából – az éter hullámain – először hangzott el ez az elképzelés, Markó Béla, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke azt nyilatkozta, hogy nincs ellene kifogása, ha ez olyasmi lenne, mint a magyar állampolgárság. Kasza József – a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke – pedig határozottan kijelentette, hogy nekik nem a nyugateurópai utazási lehetőségre van szükségük, hanem magyar (szerb és magyar kettős) állampolgárságra. Ez elég egyértelmű beszéd. Ezzel szemben Gyurcsány Ferenc egy „görög megoldást” javasolt, aminek jogi mibenlétét nem tudta elmagyarázni, csupán annyit mondott, hogy ilyen módon – egy speciális igazolvánnyal – utazhatnak az Albániában élő görögök az Európai Unióba. Ez már majdnem a Rádió Jereván színvonalát veri: nem osztogatnak, hanem fosztoga tnak. Miről szól tehát a javaslat? Ha rosszhiszeműek lennénk, mondhatnánk: szólhat bármiről, csak állampolgárságról nem, mert ettől „kiütést” kapnak gyurcsányék. Amiről viszont szól, azzal a nemzetpolitika eddigi – főleg az Orbánkormány idején elért – eredményeit szeretné tönkretenni, noha fejleszthetné is azokat.
