Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-14
15 Nagy lépés: az alkalmazásnál sem áll meg a tudomány Magyar Hírlap, 2005. november 14. A világfórum és a tudomány gyakorlati alkalmazása . Nyolcvan ország több mint hatszáz tudósa Bud apest en: a második Tudomány Világfórum egyik fő témája a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása volt. Ezen a területen Magyarország mostanában nagyon fontos lépéseket tesz, az alábbiakban ezekről, a spinoff vállalkoz á- sokról olvashatnak. Tudás, etika, felelősség. Magyarország három napra a tudományos világ fókuszában állt fotó: Soós Milán Ha a célszalag előtti utolsó tíz méteren nem előzik be, akkor a Provit Kft. lehet az első abból az új vállalkozásfa jtából, amelytől a szakértők a magyar tudományos élet felpörgését remélik. A most alakuló céget ugyanis már az idén hatályba lépett új kutatási törvény alatt hozzák létre állami intézmények és vállalkozások egy élettani talá lmány hasznosítására – értesült a Magyar Hírlap. Jövőre pedig több tucat ilyen, ú gynevezett spinoff vállalkozás követheti. S bár az "innovációs törvény“ kifejezés hallatán az emberek többsége reflexből elalszik, érdemes ébren maradni, mivel ennek a törvénynek hatalmas lehet a jelentősége. Hogy csak egy dolgot említsünk: jövő januártó l csak azok az egyetemek, kutatóintézetek kaphatnak állami támogatást, amelyek megalkotják a kutatási eredmények hasznos í- tásának szabályait. Hasznos 175 milliárd? A tavaly elfogadott kutatásfejlesztési törvény a parlamentben olyannyira nem tűnt fel, ho gy talán észre sem vették a képviselők, hogy megszavazták. Ám a tudományos világ ettől várja a megváltást, vagy legalábbis a fordulat ke zdetét. A törvény ugyanis azt hivatott megkönnyíteni, hogy a tudósok és az egyetemek pénzt csináljanak tudom á- nyos eredmé nyeikből. Elsősorban úgy, hogy a jogszabály lebontja a jogi akadályokat az úgynevezett spinoff (m agyarul: hasznosító) vállalkozások létrehozása elől. Korábban legfeljebb a kormány külön engedélyével lehetett az állami pénzből végzett kutatások eredményei t val ahogyan hasznosítani, ami minimum fél évet vett igénybe. És akkor is legfeljebb annyi történt, hogy az egyetem lemondott mindenféle jogáról, és aki akarta, szabadalmaztathatta és ingyen vihette a közpénzen létrehozott értékes tudást. S bár ez kellemes helyzetnek tűnhet a tudóstársadalom szemében, valójában nem volt az, mivel a tudósok az egyetem kapcsolatai és támogatása nélkül nem igazán tudtak mit kezdeni kimenekített találmányaikkal. (Egye tlen nemzetközi szabadalom több tízmillió forintba kerül.) S lévén, hogy Magyarországon főleg az állam pénzén zajlanak a kutatások, ez elég komoly akadálya volt annak, hogy az egyetemek évi 175 milliárd forint értékű kutat á- sa gazdaságitársadalmi hasznot is hozzon. Vállalkoznak az egyetemek "Nagyon el vagyunk mar adva a fejlett világtól ebből a szempontból – mondta lapunknak Vass Ilona, a törvény megszületése felett bábáskodó Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettese. – A magyar kutatók soha nem voltak igazán arra motiválva, hogy kockázatot vállaljan ak találmányaik hasznosításával, pedig gyakran nem is a sikerekből, hanem a bukásokból lehet tanulni. Hiába, a tizenöt év az csak tizenöt év.“ Vass Ilona szerint jövőre 2030 spinoff cég alakulhat Magyarországon, ami nem kis szám, ha azt vesszük, hogy az elmúlt 15 évben összesen alig ennyi alakult. "Lehet persze, hogy ez túlzott optimizmus“ – jegyzi meg az elnökhelyettes, ám kö nynyen lehet, hogy alulbecsüli az egyetemek vállalkozókedvét. Információink szerint csak a Szegedi Tudományegy etemen (SZTE) és a Bud apesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) végzett kutatásokból összesen vagy tizenöt tudományos vállalkozás alakult, illetve alakul a közeli jövőben. Ezek az élettani jellegűektől az ener- getikain át a műszakiig terjednek. Ráadásul nem csak azokbó l a kutatásokból származhat majd pénze az egy e temnek, amelyeket maga hasznosít egy spinoff vállalkozáson keresztül, hanem azokból is, amelyeket más, mivel ezek jogait Szegeden ezentúl például néhány millió forintért adják át a kutatóknak. Ám az idén unió s támogatást nyert 110 tudományos vállalkozásból nem kevés az egyetemi. Pethő László, a BME kémiai informatikai tanszékéről például egy kvantum véletlenszámgenerátor hasznosítására készül, Szegeden a skizofrénia vérvizsgálattal történő kimutatásából szere tnének üzletet csinálni, és Debrecenben is számos projekt készül. És nem csak a nagy egyetemek látnak fantáziát a vállalkozásban: a kaposvári egyetem állatorvosi karán is biotechnológiai spinoffot alapítanak, és a GKI Gazdaságkutató Intézet internetkutató i pedig – a most főként film-
