Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-14
16 és zeneletöltésre használt – fájlcserélő rendszereken keresztül szeretnék hozzáférhetővé tenni a közgyűjtemény eket. Buzás Norbert, a szegedi egyetem innovációs igazgatója szerint az elmúlt két évben történt változásoknak kös zö nhetően (az innovációs törvény mellett az innovációs alap is viszonylag friss) már meg is indult a magyar tudom á- nyos élet egyik nagy problémájának, az alkalmazott kutatások hiányának az orvoslása. "Ezek ahhoz elegendők lesznek, hogy látható változások in duljanak el. Ahhoz persze nyilvánvalóan nem, hogy minden probléma mego ldódjon – fogalmazott lapunknak. – Ahhoz az kell, hogy különböző külföldi cégek telepítsenek ide komoly bi otechnológiai, anyagtechnológiai központokat“. Túlhajtott a biotechnológia Ug yanakkor az, ha az állam a kutatási pénzeket kizárólag a csúcstechnológiákba koncentrálja, veszélyt is jelenthet a lehetőségek mellett – hívja fel a figyelmet. A csúcstechnológiák – mint az internetes robbanásnál is látni lehetett – olyanok, hogy hirtelen rettenetesen sok pénz áramlik oda, és annak csak egy része térülhet meg reálisan. "Ma szinte minden a biotechnológiáról szól, miközben a bölcsészettudományi, művészeti kutatásnak is meg kellene legyen a helye – magyarázta. Az igazgató úgy látja, a biotech nológiában most már lassan irreálisan nagy a befektetések volumene. A szektor szerinte most abból él, hogy meglett a humán géntérkép, és a korábban ismert 4500 terápiás pont helyett tízszer annyi vált ismertté (terápiás pontnak azt hívják, ahol egy gyógys zer beavatkozhat – így például hiába van rengeteg fájdalomcsillapító, ezek valamennyien két terápiás pont egyikére hatva fejtik ki a hatásukat – a s zerk.). Mint Buzás Norbert fogalmazott: "Természetes dolog, hogy ilyenkor a tőke rárepül egy ágazatra, de az államnak okos egye nsúlyozással mást is kellene támogatnia.“ Alapkutatás nélkül nincs jövő A vállalati szférával sikeresen együttműködő egyetemek nek az is fejtörést okoz, honnan kerítsenek forrásokat a közvetlen anyagi hasznot nem hozó, ám nélkülözhetetlen alapkutatásokra. A BME például Tömösközi Sándor tudományos és nemzetközi igazgató megfogalmazásában "jó aránnyal“ tudja elhozni a különböző proj ektjeire a pénzeket, bár persze Krőzus minden kincse sem lenne sok a kutatásokra. "A Műegyetemen hagyományosan az alkalmazott kutatások vannak többségben, és az alapkutatások finanszíroz á- sa komoly dilemma – mondta lapunknak. – Ha ugyanis a szintén műszer- és forrásigényes alapkutatások leülnek, akkor egy idő múlva nem lesz mit alkalmazni.“ Ugyanakkor szinte az összes támogatásnak az a feltétele, hogy hasznosítható legyen. Ezt a problémát már az Európai Bizottság is látja: következő nagy kutatásfejlesztés i keretprogramjába éppen ezért már az alapkutatásokat is beveszi. MHösszeállítás vissza Kárpátalján megelégelték a határon uralkodó káoszt Magyar Hírlap, 2005. november 14. Magyarországot és Ukrajnát négy közúti hatá rátkelő köti össze A kárpátaljai magyarok körében egyre nagyobb feszültséget okoz a határátkelőkön kialakult áldatlan helyzet. Magyarországot és Ukrajnát négy közúti határátkelő köti össze. Amíg korábban csupán kis időt vett igénybe a Magyarországr a való átjutás, addig most több órát, esetenként egész napot is várakozni kényszerülnek az ukrán állampolgárok. Az pedig csak növeli a feszültséget, hogy az EUs állampolgárok, azaz a magyarországiak is, soron kívül, gyorsított eljárásban juthatnak át a ha táron. A kárpátaljai magyarok ezt durva diszkriminációnak tartják, ezért úgy döntöttek, tiltakozni fognak. Csap és a szomszédos Tiszasalamon lakói, valamint a két polgármester a napokban nyílt levelet küldtek Viktor Juscsenko ukrán államfőnek, Jurij Jehanurov miniszterelnöknek és Borisz Taraszjuk külügyminiszternek. "A civ ilizált világban, így az európai orszá gok közösségében is négy alapvető ismérve van a szabadságnak: az emberek, a tőke, az áru és a szolgáltatások szabad áramlása" – írták, hozzátéve, hogy Ukrajna és az EU között azonban az együttműködés fejlődése ellenére egyes problémák a mai napig nem oldód tak meg. A magyar hatóságok a hosszú várakozást azzal magyarázzák, hogy a madárinfluenza veszélye miatt, valamint a jövedéki termékekkel történő illegális kereskedés visszaszorítása érdekében tételes vizsgálatra van szükség. Szu-
