Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-11
9 Bársony András kifejtette: már régóta látszott, hogy átértékelődik valamelyest az Antallkormány óta meglévő hármas külpolitikai prioritás, a hat áron túli magyarság iránt érzett alkotmányos felelősség, a jó szomszédságpolitika, illetve az euroatlanti integráció. Ez utóbbi prioritás ebben a ciklusban beteljesült: Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és ez volt az első négyéves ciklus, amiko r az ország már teljes jogú tagja a NATOnak – mondta az államtitkár, aki úgy látja, hogy az unió már nem kifejezetten külpolitikai kérdés. A politikus a külpolitikai célok közül az első helyre a nemzeti érdekek képviseletét sorolta, ami számára azt jele nti, hogy javítani kell a tízmillió magyar állampolgár helyzetén, és segíteni a határokon túli több millió magyart. Németh Zsolt szerint ez a fundamentális különbség az MSZP és a Fidesz nézetei között: Bársony András tízmillió magyar állampolgárról beszé l, míg a Fidesz a határon túli magyarságot a nemzeti érdekek részének tekinti. A Fidesz politikusa szerint mélyponton vannak a magyarmagyar kapcsolatok, a tavaly december 5i népszavazás után a Magyar Állandó Értekezlet összehívását sem lehet elérni a kor mánynál. Álláspontja szerint a mélypontot az is bizonyítja, hogy példátlan eset történt március 15én: az erdélyi magyar közösség kifütyülte Gyurcsány Ferenc levelét, és megtapsolta a román kormányfőét. A magyarromán kapcsolatok tekintetében Németh Zso lt bizakodását fejezte ki a román belpolitikában lezajlott antikommunista fordulat miatt, de szerinte valamit tenni kell, mivel a román diplomácia rendszeresen „felmossa a padlót” a magyar diplomáciával. Mint mondta, csattanós válasz volt a magyar kormány által történelminek ítélt magyarromán kormányülésre, hogy a román szenátus leszavazta a kulturális autonómia l ehetőségét kínáló kisebbségi törvényt. Bársony András szerint viszont veszélyes lenne, ha olyan politika alakulna ki, amely – kimondva, vagy még veszélyesebb módon, kimondatlanul – arra ösztönzi a határon túli magyarságot, hogy ne ott keresse a boldogulá st, ahol évszázadok óta él. A Vajdaság témakörében Bársony nagy problémának nevezte az ottani magyarság széttöredezettségét, szembeállását. Németh Zsolt azt mondta, hogy a kormány nem használja ki eléggé a nemzetközi lehetőségeket, így a Szerbiával kapcs olatos amerikai segélyprogramot, amelyre többen felhívták a kabinet figyelmét. A két politikus között vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság negatívan értékelte a magyar deficitet, ami Németh Zsolt szerint a kohéziós alapok visszat artását is magával vonhatja. Bársony András visszautasította ezt, hangsúlyozva, hogy az eurozónához még nem csatlakozott országok esetében nem vetődhet fel ilyen szankció. vissza Vegyes bizottság, vegyes eredmény Népszaba dság • MTI • 2005. november 11. A vajdasági magyarok terhére történt jogsértések megítélésében továbbra is nézeteltérések vannak Budapest és Belgrád között. Eltér a véleményük a problémák nemzetközi színtérre vitelének hátteréről is. Ennek ellenére Ras im Ljajics, Szerbia és Montenegró kisebbségügyi minisztere és Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára eredményesnek mondta a kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság csütörtöki (második) szabadkai ülését, amelyen e kérdésekről is szó volt. Ljajics elfogadta a magyar javaslatot, hogy szerbmagyar történészbizottság alakuljon. Szabó bejelentette, a magyar kormány százezer euróval járul hozzá a vajdasági toleranciaprogram végrehajtásához. Fontos, hogy az EUdokumentumokban ne csa k a jogi, hanem a tényleges valóság tükröződjön, - hangsúlyozta Gál Kinga (Fidesz - MPSZ) európai parlamenti képviselő egy brüszszeli kerekasztalbeszélgetésen. vissza Elmélet és gyakorlat
