Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-04
21 Így lapzártá nk után ma hajnal ban ünnepélyesen megkezdődött e két ország menetelése a teljes jogú tagság felé. Zágráb akár már néhány éven belül, Ankara viszont jó ha másfél évtized múlva érheti el ezt a célt. vissza MHösszeállítás A kisebbség i jogok mellett érvelt Budapesten a szerb elnök A tetteseket megtaláljuk Barátságos és udvarias találkozókon vett részt a szerb elnök hivatalos magyarországi látogatásán, miközben a Vajdaságból az elmúlt hetekben több magyarellenes incidensről is ér kezett jelentés. A vajdasági incidensekről is beszélt Sólyom és Tadic fotó: Hegedűs Márta A tetteseket megtaláljuk, a vajdasági magyarellenes atrocitásoknak pedig véget vetünk – ígérte magyarországi látogatásán Boris Tadic szerb elnök. Az államfő m indezt Sólyom László szavaira válaszolta, magyar kollégája ugyanis a tegnapi találkozójukon többször is felvetette a Szerbiában élő etnikai kisebbségek, különösen a vajdasági magyarok aggodalmas helyzetét. Tadic személyes élményeit is felelevenítette a ki sebbségi politikájával kapcsolatban. "A szerbiai ellenzék tagjaként huszonöt évig tartoztam a legveszélyeztetettebb kisebbséghez" – érvelt. A találkozókon természetesen nemcsak a vajdasági incidensekről esett szó, Tadic és partnerei többek között a magyar – szerb gazdasági kapcsolatokat is érintették. A szerb elnök kétnapos látogatásának első napján felkereste Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, valamint Szili Katalin házelnököt is. vissza sv Súlyos zavarok a román határo n A román illetékesek azt állítják, a rendelkezések megkönnyítik a kiutazást "Tisztelt állampolgárok! Valamennyien szeretnénk külföldre utazni, világot látni, jobb életformát keresni, de ugyanúgy közös vágyunk az Európai Unióhoz való csatlakozás is. Céljaink eléréséhez tiszteletben kell tartanunk az unió tagállamai által megszabott rendeleteket, amelyek célja nem az, hogy kényelmetlenné tegyék az Önök külföldre utazását, hanem hogy elősegítsék Románia integrációját." Az idézet a román belügyminisztertől, Vasile Blagától származik, és abban a tájékoztatóban olvasható, amelyet a h atárátkelőknél osztogatnak az utazóknak. A román illetékesek azt állítják, a rendelkezések megkönnyítik a kiutazást – az első két nap gyakorlata viszont ennek éppen az ellenkezőjét mutatja. Ami valóban könnyítést jelent az az, hogy a kiutazáshoz immár szem élyenként nem 500, hanem mindössze napi 30, de nem kevesebb, mint 150 eurónak megfelelő valutát és retúrjegyet kell felmutatni – utóbbi hiánya esetén további 150 euró szükséges a határátlépéshez. Ez az összeg minimum ötnapos időszakra elegendő, napi húsz, vagyis összesen száz euróra csökken az EUn kívüli volt szocialista országok esetében. A rendelet életbe lépésének napjáig bizonytalan volt, hogy egyéni kirándulás, rokonlátogatás esetén szükségese a kiutazáshoz a meghívólevél. A kormányrendelettel elfog adott szabályozás szerint azt is kötelezően fel kell mutatni, méghozzá román nyelvű és hitelesített változatban. Kerekes Károly, az RMDSZ Maros megyei képviselője, a képviselőház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának tagja úgy tudta, levél ugyan szü kséges, de nem kérik a fordítást és a közjegyzői hitelesítést. Arra a kérdésre azonban nem tudott válaszolni, mi történik abban az esetben, ha a határőr azzal fordítja vissza a kiutazni vágyót, hogy nem tud mit kezdeni a meghívólevéllel, mivel nem ért magy arul. Borbély László, a Szállítási, Középítkezési és Turisztikai Minisztérium megbízott minisztere az MH kérdésére elmondta, a román belügyminiszter néhány nappal ezelőtt arról tájékoztatta, hogy román – magyar viszonylatban eltekintenek a hívólevéltől. A g yakorlat minderre rácáfolt, és azt bizonyította, hogy az új rendelkezések jelentősen megnehezítik a romániai magyarok anyaországi kiutazását, magánlátogatását, kirándulóútjait. A hitelesítési procedúra ugyanis nemcsak időigényes, hanem költséges is. Románi ában a közjegyzők igen drágán dolgoznak, egy nyugdíjas esetében tehát
