Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-04
22 nagy anyagi megterhelést jelent a hívólevél érvényesítése. De sokan vannak olyanok, akiknek nincs is kitől hívólevelet kérniük. A romániai televízióállomások hétfői adásaikban több olya n visszafordított román és magyar személyt szólaltattak meg, akik turistaként vagy ismerőseikhez utaztak volna, vagy csak néhány órára ugrottak volna át bevásárolni. Az első napon a nyugati határnál kilépni szándékozó mintegy kilencezer román állampolgár k özül 2500 személyt fordítottak vissza, ami több mint 25 százalékot jelent. Csupán vasárnap a nagylaki, tornyai, gyulavarsándi és kürtösi átkelőnél csaknem négyszáz személytől tagadták meg a kilépést. Az új rendszabályok alkalmazása felháborodást váltott k i a visszafordítottak körében, akik egyértelműen az utazási szabadság korlátozását látták az intézkedésekben. Az RMDSZ Arad, Bihar, Kolozs, Máramaros, Szatmár, Szilágy megyei szervezeteinek vezetői elégedetlenségüket fejezték ki a kialakult helyzet miatt, és a rendelkezéseket alkotmányellenesnek tartják. A hat megye RMDSZszervezetei azt kérik a román hatóságoktól, hogy a magyar féllel egyeztetve, tekintsen el a hívólevéltől azoknak az esetében, akik megfelelő pénzügyi fedezettel rendelkeznek. Markó Béla m iniszterelnökhelyettes, az RMDSZ elnöke maga is kijelentette, az RMDSZ nem fogadja el, hogy megnehezüljön a Magyarországra történő beutazás, és felkéri a Belügyminisztériumot, hogy találjon megoldást a két ország közötti határátlépés akadálymentesítésére. Az RMDSZ már a tervezet kidolgozási szakaszában jelezte a Belügyminisztériumnak, hogy sajátos megoldásra van szükség a két ország viszonylatában, és annak ellenére, hogy erre konkrét ígéretet kapott. vissza Bogdán Tibor, Bukarest Erdélyi prioritások: oktatás és média Még az idén fizet a Szül őföld Alap Králik Lóránd, Szűcs László Budapest A határon túli magyarság szülőföldön való boldogulását segítő, két eltérő, viszont egymást kiegészítő eszközzel foglalkozott Budapesten a szerdán lezajlott Új lehetőségek a határon túli magyar támogatáspol itikában a 20072013as időszakban, a Határon Túli Magyarok Hivatala által szervezett szakmai konferencia. Már a rendezvény megnyitójában a magyarmagyar kapcsolatok új lehetőségeit említette Gémesi Ferenc, a külügyi tárca helyettes államtitkára, aki szeri nt a politikusoknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk azt az erdélyi magyarság körében végzett felmérést sem, melynek legfontosabb következtetése az, hogy egyre fontosabb a szülőföldön való maradás gazdasági aspektusa. Az európai ügyekért felelős tárca n élküli miniszter, Baráth Etele arra utalt, hogy Magyarország első fejlesztési terve csak a nevében volt nemzeti, mert gyakorlatilag csak a határon belüli magyarság jövőjéről szólt. A második Nemzeti Fejlesztési Terv már valóban nemzeti, mert ebben olyan fe jezeteknek is kell lenniük, amelyek egyértelműen a magyar nemzet határon átnyúló kapcsolatatrendszeréről kell szólniuk, jelentette ki a politikus. Szerinte a kabinet természetesnek tartja, hogy az Európai Unió 20072013 közötti hétéves költségvetési ciklus ához kapcsolódó második tervet már a szomszédos országok kormányaival is egyeztessék. Erre lesz is alkalmuk: októberben a román kormánnyal tartott közös bukaresti ülésen a két nemzeti fejlesztési terv közös elemeiről tárgyalnak. Ezt erősítette meg Csutak I stván, a román Integrációs Minisztérium államtitkára is, aki úgy vélekedett, hogy a két terv "átfésülésekor" több kapcsolódási pontot fedeztek fel, mint amenynyire eredetileg számítottak. A továbblépéshez egy, a térséget magában foglaló transznacionális m akrorégió létrehozása is fontos lenne, - hangsúlyozta Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának igazgatója a konferencia legérdekesebb el őadásában. Az EU területén létező tíz makrorégióba egyelőre nem vonták be a tavaly csatlakozott országokat, de már léteznek elképzelések. Német javaslat, hogy hozzák létre a Dunamenti Makrorégiót, amelyhez a Duna által érintett térségek csatlakozhatnának, a folyam forrásától a torkolatig. Ebbe nem tartozna bele KeletMagyarország, s a két legnagyobb erdélyi fejlesztési régió sem. A magyar kutató egy Kárpátmedencei régió létrehozását vetette fel, de ez valószínűleg nem nyerné el a Magyarországgal szomszédo s országok tetszését: a magyar állam központi elhelyezkedése és az 1867es határaira való kísérteties hasonlóság miatt. A támogatáspolitikában átgondolt stratégiát szorgalmazott Berényi Dénes akadémikus, aki úgy vélte, az ötletszerű osztogatás ideje lejárt . Előzőleg Csutak államtitkár is utalt rá: a pályázati kiírás feltételeinek kellene fontosabbak lenniük, nem pedig annak, ki osztja el a támogatásra szánt összegeket. Új szemléletű támogatáspolitikát ígért Kiss Elemér, a Szülőföld Alap Tanácsának elnöke, a ki az intézmény elvi irányítását végző testület stratégiáját ismertette. "Az egyes magyar közösségek képviselői jobban tudják, mi a legjobb az illető közösség számára, éppen
