Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-31
6 hozakodtak elő - például azzal, hogy a státustárgyalások előtt a parlament hirdessek ki Koszovó függetlenségét , ami miatt teljes kudarcba fulladt az egyeztetést. vissza Kampány a gyűlöletszító falfirkák ellen Újvidéken, Rasim Ljajic nagyobb büntetést kér Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. október 31., hétfő (MTI) - Az etnikai gyűlöletet szító falfirkák elleni kampányt indított hétfőn Újvidéken Rasim Ljajic szerbiamontenegrói és Korhecz Tamás vajdasági kisebbségügyi miniszter. Ljajic bejelentette, hogy Belgrádban külön bizottság alakul a kisebbségellen es jogsértések kivizsgálására. A két miniszter a tartományi székváros Telep nevű negyedében festett le két magyarellenes falfirkát. Ljajic bejelentette, hogy hasonló szándékkal továbbindul Verbászra és Szenttamásra (Srbobran). A szandzsáki muzulmán pol itikus felszólította a szerbiai önkormányzatokat, hogy rendezzenek hasonló akciókat. Rasim Ljajic bejelentette, hogy tárcája kezdeményezni fogja a szerbiai büntető törvénykönyv módosítását, hogy a jelenleginél szigorúbban büntessék az etnikai alapú inc idensek elkövetőit. Arra fogja továbbá kérni a bíróságokat, hogy sürgősségi eljárással foglalkozzanak az ilyen ügyekkel. Ljajic megemlítette, hogy a gyűlöletszító falfirkák szerzői jelenleg megússzák kihágási eljárásokkal, jóllehet ezek a bűntények nagy ká rt okoznak az országnak és rontják tekintélyét. A hétvégén Szabadka egyik utcájában szerbellenes feliratok jelentek meg szerb nyelven. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) hétfőn közleményében a leghatározottabban elítélte a történteket, de meggyőződésé t fejezte ki, hogy a legújabb falfirkák is a rendőrség eddigi inkorrekt munkájának tudhatók be. A párt sérelmezi, hogy a rendőrség eddig egyetlen egy esetben sem kerítette kézre a falfirkálókat. Rasim Ljajic bejelentette, hogy szerdán Belgrádban bizot tság alakul az elmúlt két évben történt kisebbségellenes incidensek kivizsgálására. A testületben helyet foglalnak a többi között a szerbiamontenegrói és a vajdasági kisebbségügyi minisztérium, az országos kisebbségi nemzeti tanács, illetve a Magyar Nemze ti Tanács képviselői. Egy ilyen testület létrehozását több mint egy éve kérték Vojislav Kostunica szerb kormányfőtől a VMSZ. A kisebbségeket érintő problémák rendezése végett ugyancsak szerdán Ljajic és Kostunica fogadja Belgrádban a VMSZ és a Vajdasági Horvátok Demokratikus Közösségének vezetőit. Az egyetlen vajdasági horvát párt a múlt héten éles hangú nyilatkozatban korholta a szerb hatóságokat, amiért nem oltalmazzák eléggé és hátrányosan megkülönböztetik a kisebbségek képviselőit. vissza Markó: az állami magyar egyetemet követelőknek igazuk van [ 20051031 - 20:46:03 ] „Az állami magyar egyetemet követelőknek igazuk van, de ezt nem utcai tüntetésekkel, és nem feltétlenül a Babes – Bolyai Tudományegyetem szétválasztá sával lehet elérni. Ez a kérdés lassan már nem lesz feszültségforrás” – jelentette ki Kolozsváron Markó Béla miniszterelnökhelyettes. Az RMDSZ elnöke erről a magyar egyházak vezetőivel az államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról, a felekezeti okta tásról és a vallási törvénytervezetekről folytatott egyeztetést követő sajtótájékoztatón beszélt. A Krónika azon kérdésére, miszerint a kormánykoalícióban létezike bármiféle megállapodás egy új magyar egyetem létrehozásáról, Markó Béla kifejtette: „mind enben van konszenzus, a magyar nyelvű egyetem kérdésében viszont még nincs. Ezt a kérdést amúgy sem lehet egykét napon belül elintézni, de eljön az idő, amikor ebben is megállapodunk”. Markó Béla szerint jelenleg a Babes – Bolyai Tudományegyetem magyar ka rainak megerősítése a legfontosabb. Ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) alakuljon át romániai állami forrásokból működtetett önálló magyar egyetemmé, de mint hozzátette: „ez azonban az alapítók elképzel éseitől és szándékaitól is függ”. Mint ismeretes a Sapientiát az erdélyi magyar egyházak szorgalmazására a magyar állami költségvetésből hozta létre 2001ben az Orbánkormány, az intézmény eddig kizárólag magyar költségvetési forrásokból működött. Az EMTE román állami forrásokból is történő támogatása azután vált lehetővé, hogy a magyar, illetve a román kormányok október 21i, bukaresti együttes ülésén erről is aláírtak megállapodást.
