Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-31
7 Az önálló állami magyar egyetemet viszszakövetelő erdélyi kezdeményezés eknél kevésbé bonyolult az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása – derült ki a kolozsvári sajtótájékoztatón. Markó szerint a restitúciós jogszabályok módosítása lehetővé teszi a teljes visszaszolgáltatás elvének gyakorlati megvalósulását, de – mint hozzát ette – sokszor a helyi tanácsok és a polgármesteri hivatalok akadályozzák, vagy kezelik felületesen a kérdést. „Megállapodtunk, hogy az RMDSZ és az egyházak közösen segítik a helyi hatóságokat a teljes visszaszolgáltatásban, amit fel kell gyorsítani” – m ondta Markó, hozzátéve, hogy komolyabb melléállással egy év alatt valamennyi ingatlan visszaszolgáltatásáról dönteni lehet. Adatai szerint a romániai magyar egyházak több mint 1800 ingatlant kértek vissza az államtól. Eddig 400ról létezik elvi, közel 300ról érvényes visszaszolgáltatási határozat, de csak nagyon kevés ingatlant vettek vissza ténylegesen tulajdonukba a magyar egyházak. Kérdésre válaszolva, miszerint, ha a visszaszolgáltatási jogszabályok annyira jók, a magyar püspökök miért mennek Brüsszelb e panaszkodni, Markó elmondta: a püspököknek igazuk van, jogosan sürgetik a restitúciót, de ezt Brüsszel helyett inkább Bukarestben kellene megtenniük. Markó Béla ugyanakkor jelentős előrelépésnek nevezte a felekezetek működését és a felekezeti oktatást szabályozó törvény tervezetét. Mint mondta, a felekezeti oktatásról szóló jogszabály előírja majd ennek az állami támogatását, de akár a felekezeti egyetemek létrehozása sem kizárt. A vallástörvénynek a szenátus szakbizottságában levő tervezetét minden fel ekezet elfogadhatónak tartja, s azt a nemzeti kisebbségekről szóló törvénytervezethez hasonlóan a Velencei Bizottság is pozitívan véleményezte – részletezte a miniszterelnökhelyettes. vissza Krónika Nagyváradi fórum Trian onról MNO - Online 2005. október 30. „Trianon és Európa” címmel tartottak lakossági fórumot szombaton, Nagyváradon. A rendezvényen magyarországi és partiumi politikusok Trianon 85 éves utóéletét idézve a kérdés unión belüli megoldására keresték a választ. A résztvevők bírálták a magyar miniszterelnököt egy neki tulajdonított bukaresti kijelentése miatt, miszerint Gyurcsány Ferenc a minap Trianont semminek nevezte. A református püspöki palotában tartott fórumon elhangzott: 2006 nemcsak az 1956os forradal om 50. évfordulója, hanem arra is kell emlékeztessen, hogy egy nemzet szabadságakarata, függetlenségi akarata félelemmentesen tör magának utat. A kisebbségi sors nem más mint az emberi méltóság kérdése, Trianon utóélete pedig emberjogi, szabadságjogi kérd és is – mondta Székelyhidi Ágoston, majd hozzátette: a nemzetet Európa sem tekintheti nemlétező emberi közösségnek, és az államközi érdekeket kell alárendelni a nemzeti érdeknek. „A nemzet a legnagyobb természetes emberi közösség, a magyar éppen úgy mint a román, a francia éppúgy mint a német, a francia éppen úgy mint az angol. Nem a nemzetek alkotják az uniót, hanem az államok. Az Európai Unió döntéshozó testülete államok küldötteiből áll és ezek az államok nem kerekedhetnek fölébe a nemzetnek.” Tőkés Lá szló szerint az erdélyi magyarság Trianonra hittel, erővel és meg nem alkuvó öntudattal válaszol. Meg kell találni a módját annak, hogy a nemzeti önrendelkezés, valamint az európaiság és a régióalakitás hogyan tudják összhangba hozni azt, amit Trianon óta sérelemként, csonkitásként élt meg a magyarság. A lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen hogy a kisebbségi magyar politikusok ott legyenek a döntéshozó uniós fórumokban – hangsúlyozták a megszólalók. vissza Elkésett ajá nlat Vojislav Kostunica az ENSZ BT ülésén autonómiát ajánlott Koszovónak. Csupán az a baj, hogy az ajánlat vagy húsz évet késett Magyar Hírlap, 2005. október 31.