Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-26
26 A bizottság figyelmez tető levelet küld a két kormánynak, majd folyamatos helyszíni ellenőrzések után jövő április – májusban újabb jelentést készít, melyet az Európai Parlament elé tár. Ebben, ha a felkészüléssel elégedetlen, habozás nélkül a csatlakozás egyéves halasztását, vag y a helyzet súlyosságától függően az általános gazdasági, a belső piaci vagy az igazság- és belügyi védőzáradék életbeléptetését javasolja. Ez azt jelentheti, hogy az EU például nem nyitja meg előttük élelmiszerpiacát, vagy továbbra is ellenőrzi a határon a tőlük érkező árukat, személyeket. vissza Tájékoztató a magyaramerikai kapcsolatok alakulásáról 2001/2002ben Külügyminisztérium közleménye 2005. október 25. Előzmények A magyaramerikai kapcsolatok az ezredfordu lóra NATOcsatlakozásunkkal, valamint a Jugoszlávia elleni NATOakcióban vállalt szerepünkkel, továbbá a régióbeli politikai és gazdasági átalakulásban mutatott kiemelkedő előrehaladásunkkal modellszerű szövetségesi szintre fejlődött. A Clinton, majd a 2 001 januárjában hivatalba lépő Bushadminisztráció Magyarországot a térségben kiemelt szövetségeseként tartotta számon. A 2001. szeptember 11i USAbeli terrormerényleteket követően az amerikai adminisztráció külkapcsolati prioritásrendszere alapvetően á trendeződött. Szövetségesi kapcsolatai megítélésében egyértelműen hangsúlyossá vált a terrorizmus elleni harcban való együttműködési készség. Az akkori magyar kormányzat amerikai megítélése részben ennek alapján drasztikusan megváltozott. Az Orbánkormány egyéb döntései is hozzájárultak ahhoz, hogy 2001 végére megítélése a korábbi „siker sztori” szintjéről a „problematikus” kategóriába süllyedt. A kétoldalú viszony megromlásának fő okai Magyarország megítélésének néhány hónapos zuhanása az alábbi okokra vezethető vissza: 1. A terrorizmus elleni harcban nyújtott teljesítményünk 2001. szeptember 11ét követően Washington egyértelművé tette, hogy a partnerek megválasztásában kizárólagos szempontként a terrorizmus elleni harcban nyújtott teljesítmény l esz a mérvadó. Magyarország több szempontból is kritika tárgyává vált: a.) Rendkívül súlyos bírálatot váltott ki Washingtonban, hogy Orbán Viktor kormányfő nem határolódott el személyesen Csurka István akkori parlamenti megnyilvánulásától, amelyben a terrorcselekményekért az amerikai globális politikát is felelőssé tette. Az amerikai döntéshozók számára nem jelentett újdonságot Csurka István véleménye, az arra adott kormányzati reakciót azonban elégtelennek értékelték. Martonyi János későbbi elhatároló dását a külföldnek szóló külügyminiszteri gesztusként vették. Kulcsfontosságot tulajdonítottak annak, hogy a miniszterelnök személyesen és egyértelműen határolódjon el a Csurka véleményétől. Ennek elmaradása megerősítette azt a képet, hogy a magyar miniszt erelnök minden általános elvet, stratégiai szempontot saját belpolitikai szempontjainak rendel alá. Ezzel kapcsolatban az első figyelmeztető jelzés a Nemzetbiztonsági Tanács egyik magas rangú illetékesétől érkezett, amelyről nagykövetségünk szeptember 26án jelentett. Ebben megfogalmazódik, hogy megváltozott a magyar miniszterelnök megítélése az elnök környezetében, mert szerintük „pragmatista, értékeit hatalmi megfontolásoknak szükség szerint alárendelő politikussal van dolguk”. A Jeszenszky Géza nagyk övet által jegyzett távirat szerint az amerikai félnek nem azzal van kifogása, amit Csurka mondott, mert „őt ismerik, és tisztában vannak világnézetével, tőle tulajdonképpen mást nem is lehetett várni, de a miniszterelnökünktől mást vártak”. A nagyköveti t ávirat rögzíti: „a szeptember 11i terrorcselekmények utáni Csurkanyilatkozatokkal kapcsolatban hiányzott kormányfői megszólalás megerősítette a republikánus vezetésben azt a benyomást, hogy a magyar miniszterelnök számára a belpolitikai megfontolások, s konkrétan a jövő évi választások megnyerése bír abszolút prioritással, s ennek minden mást kész alárendelni”.
