Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
21 A magyar kormányfő Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel együtt szerepelt a román és a magyar kormány együttes ülése után a román televízió politikai talkshow műsorában, amelyet a Magyar Televízió Este című műsora is sugárzott csütörtök este. Gyurcsány Ferenc a román televíziónak adott interjújában elmondta, hogy ha van is a két ország történelmében nagyon sok fájó pont, a múltat megváltoztatni nem lehet. „Ha azt kérdezi, hogy a magyarok többsége az első világháborút lezáró békét igazságosna k találjae vagy sem, akkor azt tudom önnek mondani, hogy tízből kilenc azt mondja, hogy nem, és én is a kilenc között vagyok" - mondta Gyurcsány Ferenc a román televízió műsorvezetőjének arra a kérdésére, hogy Magyarország vissza akarjae kapni Erdélyt. „Ha azt kérdezi, hogy a magyarok többsége tudomásul veszie megváltoztathatatlan realitásként ezt a békét és ennek következményeit, azt fogom mondani, hogy tízből kilenc igen, és a kilenc között vagyok én is" - mondta Gyurcsány Ferenc. A magyar miniszte relnök hangsúlyozta: a magyar népnek és a budapesti kormány politikájának nincsenek soviniszta tendenciái. Rámutatva, hogy a XX. században a román és a magyar királyi állam kölcsönösen sebeket ejtettek, de ma már ezek túlhaladottak, a magyar kormányfő kije lentette: a két ország kapcsolataiban jobban ki kell használni a jelent és a jövőt, magunk mögött kell hagynunk a múltat, mert abban találhatók a nézeteltérések okai. Egyébként a történelminek nevezett közös románmagyar kormányülés után Popescu Taricean u román kormányfő kilátásba helyezte: a jövőben a bukaresti más szomszédos országok kormányával is tarthat együttes ülést. Ezek között nevezte meg Bulgáriát és - a moldovai demokratizálódási folyamat folytatásának függvényeként - a Moldovai Köztársaságot. vissza ,,A cél Trianon óta ugyanaz, megsemmisíteni a felvidéki magyarságot” Erdély.ma [ 20051021 - 09:27:12 ] A felvidéki magyarok 1945 és 1948 közötti kálváriájáról, a deportálások és kitelepítések korszakáról tartott előadást a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban Fehér Csaba, a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeum igazgatója, aki népes delegáció tagjaként vett részt az Őszi Közművelődési Napok keretében szervezett Felvidéki Napokon. A közös kisebbsé gi sorsról, egymás kultúrájának, történelmének megismeréséről, az asszimilálódás veszélyeiről és megmaradásunk feltételeiről készült az alábbi interjú. – A felvidéki magyar történelem egyik legsötétebb korszakáról tartott előadást Sepsiszentgyörgyön. Ön szerint ébren kell tartani ezeket a fájó témákat a Kárpátmedencei magyarok tudatában? – Természetesen. Emlékezni mindig fontos, hiszen, aki nem emlékezik, az kiszolgáltatja saját magát és egész közösségét annak, hogy a történelem esetleg megismétlődjék. Másrészt fontosnak tartottam itt, Székelyföldön is előadást tartani erről a korszakról, a felvidéki magyarok hontalanságának éveiről, mivel úgy érzem, hogy nem ismerjük eléggé egymást. Bár 1989 után némiképpen szabadabban élünk, mégis oly távol egymástól, és itt nem a kilométerekre utalok, hanem arra, hogy másmás problémáink vannak, de mégis nagyon hasonló körülmények között élünk, mi már az Európai Unión belül, az erdélyi magyarság pedig az unión kívül. Pontosan ezért fontos, hogy megismerjük egymást, ka pcsolatokat építsünk ki, hiszen nekünk felvidéki magyaroknak is érdekünk, hogy erdélyi testvéreink minél előbb az unión belül lehessenek. – Úgy fogalmazott, hogy nem ismerjük eléggé egymást. Vannake akadályok, hogy kapcsolatot tartsunk egymással mi, Kár pátmedencei magyarok? – Azt gondolom, hogy akadályok nincsenek, talán az akarat is megvan, és pontosan ezért a Székely Nemzeti Múzeum illetve a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma már több éve testvérmúzeumi kapcsolatban áll egymással. Az elmúlt közel két évben szakmai előadások, kiállítás- és kiadványcserék vannak mögöttünk, és egy hónappal ezelőtt rendeztük meg Felvidéken a Székely Napokat. Nálunk ez a rendezvény nagyon nagy sikert aratott, több száz érdeklődőt vonzott, és hasonló felépítésű volt a pr ogramja, mint a most Székelyföldön zajló
