Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-21
22 Felvidéki Napoknak. A sikeren felbuzdulva, szeretnénk, ha hagyomány válna ezekből a rendezvényekből, és így talán a nagy távolságok ellenére is közelebb tudunk kerülni egymáshoz mind lelkiekben, mind szellemiekben. – Ön kisebbségben él Szlovákiában, ugyanúgy, mint mi, erdélyiek Romániában. A kisebbségi sorsban élőket éri megkülönböztetés Felvidéken? – Természetesen igen, és az előadásom is arról szólt, hogy tulajdonképpen az 1945 és 1948 közötti vészkorszak, amel ynek célja volt a felvidéki magyarság teljes megsemmisítése, szülőföldjéről való elűzése és asszimilálása, ez nem múlt el 1948cal, sőt, 1989cel sem. Többször, több helyütt is elmondtam, hogy ez egy 85 éves folyamat, és a cél Trianon óta ugyanaz, mármint megsemmisíteni a felvidéki magyar kisebbséget, csak az eszközök változnak. Amint a történelem megengedi elnyomóinknak, hogy durvább és drasztikusabb eszközöket használjanak, abban a pillanatban kihasználják és felhasználják ezeket az eszközöket, ha nem, ak kor kevésbé látványos módon, de folytatják a magyarság asszimilálását. – Sokat és sokfélét olvasunk a határokon túl szakadt magyarság beolvasztásáról. Kívülállóként vagy visszatérő vendégként, hogyan látja, az Európai Uniós csatlakozás után miként alakul az erdélyi magyarok sorsa? – Az Európai Unió önmagában nem garancia se mmire. Ezt én már majdnem egy éve, mint az unióban élő lakos tapasztalom, miszerint pontosan az a veszély áll fenn, hogy ez a langyos gazdasági és szociális jólét elfeledteti az emberekkel azokat az időket és azt a tendenciát, amely a magyarság felszámolás ára irányul, hiszen az Európai Unióban levő Szlovákiában is rúgnak ki embereket azért, mert magyarul beszélnek a munkahelyeiken. Ugyanúgy mögöttünk van egy olyan területi, megyei átrendezés, amely igen hátrányosan érinti a felvidéki magyarokat, nyelvhaszná latukat, és különböző jogaikat, amelyeket, bár a törvények biztosítanak, ám ezeket a törvényeket sorra kijátsszák ilyen, illetve ehhez hasonló területi és más egyéb átrendezésekkel. Tehát úgy gondolom, hogy az Európai Unióban nekünk, határon túl élő, kiseb bségi sorsban levő magyaroknak össze kell fognunk, közösen kell majd képviselnünk az unió adott minisztériumainál illetve szerveinél a kisebbségek, és nem csak a magyar, hanem általában véve az európai kisebbségek sorsát és ügyét, annál is inkább, mert a k isebbségek száma az unióban negyvenmillió főt tesz ki. – Jókai Mór író, politikus bennünket, erdélyieket, felvidékieket összeköt. Ön szerint a politika vagy a kultúra fűzi jobban össze az embereket? – Én azt gondolom, hogy természetesen a kultúra kell az alapot adja, és erre az alapra kell közös célokat építeni, illetve közös célokat megfogalmazni. A határon túli magyarság legfontosabb célja a megmaradás, továbbá a gyarapodás és a fejlődés. Ezeknek a céloknak a megvalósításában szükségünk van a politiku mra is, hiszen nélküle ezeket a célokat nem fogjuk tudni elérni, s ha ezeket nem valósítjuk meg, akkor kis idő múlva már nem lesz aki egyáltalán megfogalmazza ezeket a szándékokat. Tehát azt gondolom, igenis, a kultúrának kell, hogy adja az alapot, az össz efogásnak kell, hogy megfogalmazza a közös célt illetve az utat, és a politikának pedig ezt kell, hogy szolgálja. vissza A magyar ügyek elsorvasztása ellen Erdély.ma [ 20051021 - 09:16:24 ] Az erdélyi történelmi eg yházak küldöttségének brüsszeli útja utáni tegnapi váradi tájékoztatón Fejes Rudolf Anzelm prépostprelátus a restitúciós törvény hátrányos pontjaira mutatott rá. Hazatért az a romániai magyar egyházi küldöttség, amely Brüsszelben tárgyalt. Fejes Rudolf Anzelm premontrei apát, a delegáció egyik egyházfői tagja a tegnapi nagyváradi sajtótájékoztatón tudatta, hogy felhívták a házigazdák figyelmét a diszkriminatív manipulációkra a restitúciós törvény alkalmazásánál. Folytatódik az egyházi javak eladása, anna k ellenére, hogy ez a 10es törvény alapján nem volna lehetséges. Így csak azon ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatására számíthatnak, amelyekben közintézmények, iskolák működnek. A részvényekkel való kárpótlás esetében nem bízhatnak abban, hogy a ré szvények megőrzik az értéküket. Ortodox privilégiumok
