Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-20
24 Kétségtelen, hogy az első magyarromán közös kormányüléssel új fejeze t nyílik a kétoldalú kapcsolatok történetében. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy milyen konkrét eredmények várhatók, és főképpen mikorra érik be ezen újszerű együttműködési forma gyümölcse. Annyi viszont már bizonyosnak látszik, hogy ez lesz a rendszerváltás utáni magyarromán diplomáciatörténet legnagyobb szimbolikus gesztusa. A tervek szerint számos egyezményt és négy határozatot is aláírnak az október 2021i magyarromán kormányülés során. A több hónapja tartó egyeztetések alapján joggal lehet számítani a rra, hogy Bukarestben konkrét megállapodások születnek, részben egyezmények aláírása, részben kormányzati döntés formájában. Ismereteink szerint az aláírandó megállapodások felölelik a kétoldalú kapcsolatok teljes skáláját, beleértve a kisebbségi kérdéskör t, az erdélyi magyarságot érintő konkrét gazdasági elképzeléseket is. Tizenegy memorandumot, három egyezményt, nyolc kormányközi egyezményt és négy kormányhatározatot készülnek kézjegyükkel ellátni a felek, azzal a céllal, hogy a közösen hozott határozatok hozzájárulnak majd ahhoz, hogy mind a magyar, mind a román nemzeti tervek, elképzelések a közös érdekek mentén megvalósuljanak. A magyar kormány első alkalommal tartja a határokon túl hivatalos ülését, Bukarestben, ami történelmi premier, de az együttes kormányülés gondolatát a II. világháború utáni németfrancia kiegyezés gyakorlata ihlette. A közös kormányülésen csak a miniszterek vesznek részt, a két miniszterelnök közösen vezeti majd a tanácskozást. A kormányfők és Markó Béla miniszterelnökhelyettes megnyitója után közvetlenül Baráth Etele és Sebastian Vladescu román pénzügyminiszter ismerteti a két ország nemzeti fejlesztési tervét, amelyek összehangolása a közös kormányülés egyik kiemelt pontja. A magyar és román kormánytagok arra törekednek, hogy a nemzeti fejlesztési tervekbe szövegszerűen is megegyező részeket iktassanak be, ez ugyanis növelné az uniós forrásokhoz való hozzáférés esélyét, tágítaná a két ország mozgásterét. Egyelőre annyi tudható, hogy a nemzeti fejlesztési tervek összehangolása mellett, minden bizonnyal aláírják a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról szóló dokumentumot (a csíkszeredai konzulátus létrehozását eddig minden román kormány mereven elutasította), valamint a magyar állam támogatásával létrehozott és fenntarto tt Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) román állami társfinanszírozásáról szóló egyezményt is. Amennyiben ezt a határozatot elfogadják, a magyar egyetem a jövő tanévtől kezdődően, román költségvetési támogatást is kaphat. Ebben a kérdésben a román kormány eltér az eddigi gyakorlattól, és kivételt tesz a magyar egyetemmel. Romániában ugyanis csak akkreditált magánegyetemek kaphatnak állami támogatást, a SapientiaEMTE viszont még nem akkreditált. Kétségtelenül tárgyalási téma lesz az északerd élyi autópálya kérdése is. A Nastasekabinet által kiemelten kezelt pályaépítést a Tariceanu kabinet nem tartja prioritásnak, a tavaly megkezdett pályaépítést fel is függesztette a kivitelező amerikai cég. Terítékre kerül még várhatóan a NagybányaCsengers ima gyorsforgalmi út kérdése, amelynek előtanulmányain jelenleg is dolgozik egy románmagyar szakértői bizottság, valamint a határátkelők, közös vámvizsgálat, útlevél ellenőrzés kérdése és több konkrét kulturális, oktatási, gazdasági, informatikai, környez etvédelmi téma. Jegyzőkönyvben rögzítik egyebek mellett a sokat vitatott verespataki aranybánya tervével kapcsolatban készített környezetvédelmi hatásvizsgálatot. A románmagyar kétoldalú kapcsolatok legfontosabb dokumentumai: - Megállapodás a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény romániai alkalmazásáról (2003. szeptember 23.) - Nyilatkozat a magyarromán stratégiai partnerségi kapcsolatokról és együttműködésről Európáért a XXI. században (2002. november 29.) - A Magyar Köztársaság Kormányán ak és Románia Kormányának egyetértési nyilatkozata - Jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság és Románia Aktív Együttműködési és Partnerségi Kormányközi Vegyes Bizottsága Kisebbségügyi Együttműködési Szakbizottsága II. üléséről - Szerződés a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról (1996. szeptember 16.) - A Kormány 2175/2005. (VIII.26.) Korm. határozata a szomszédos országokkal kötött kisebbségvédelmi megállapodások alapján működő kisebbségi vegyes bizottságok t evékenységéről és ajánlásairól keret1 A SapientiaEMTEvel kapcsolatos rendkívüli eljárás egyértelműen szimbolikus gesztus Magyarország felé, és nem kis mértékben az RMDSZ belpolitikai súlyának betudható eredmény. Hétfőn, október 17én a Tőkés László vezet te Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és több hozzá közel álló ifjúsági szervezet néhány erdélyi városban tüntetéssorozatot szervezett, amelyen a Bolyai egyetem visszaállítását és a Sapientia román állami finanszírozását követelte. A szervezők követeléseiket a magyarromán közös kormányüléshez intézték. A Sapientia román állami
