Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-20
25 támogatásának kérdését azonban az RMDSZ már a kormányprogramba beiktatta, és a napokban a csíkszeredai műszaki tanszék el is nyerte az első, 4,4 milliárd lejes támogatást két kutatási pro jektjéhez. keret2 Várhatóan megszületik a csíkszeredai főkonzulátusról szóló megállapodás a csütörtöki magyarromán együttes kormányülésen, amelynek előkészítése során több munkát végzett el a kétoldalú kapcsolatokban a két kormány, mint a megelőző öthat évben összesen - közölte Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MTIvel. A kormányfő hozzátette: a háromórásra tervezett kormányülés napirendjén 11 pont szerepel. Mindegyikben vagy konkrét döntés, vagy konkrét feladatok meghatározása várható. A kormányülést k ét munkacsoport készítette elő több hónapos intenzív munkával Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter, illetve Markó Béla román miniszterelnökhelyettes vezetésével. Az utolsó egyeztetés a múlt héten volt, amikor Markó Béla Budapesten tárgyalt Gyurcsány Fer enccel. A miniszterelnök elmondta, hogy a bukaresti kormányülésen szó lesz a tervezett magyar nemzeti vízumról is. Nagy keretbe, önálló címmel Fejlődő románmagyar kereskedelmi kapcsolatok Az elmúlt öt évben minden korábbinál dinamikusabban fejlődtek a ma gyarromán kereskedelmi kapcsolatok - mondta el a Népszavának Skapinyecz Péter, az ITDH tanácsadója. Évente 3040 százalékkal bővül a kivitel, illetve a behozatal. Ma már Romána vált Magyarország legjelentősebb unión kívüli gazdasági partnerévé. A kapcsola tok Románia 1997es CEFTA tagságávak kezdtek intenzíven fejlődni. Az ipari termékekre megszűntek a vámterhek és a kedvező vámtarifák a mezőgazdasági kivitelt is ösztönözték a szomszédos országba. Skapinyecz Péter kifejtette, a románmagyar kereskedelemben tartósan magyar aktívum figyelhető meg. Az összforgalomban kétharmad a magyar és egyharmad a román termékek aránya. Romániában jelenleg 5200 magyar vállalkozást tartanak nyilván, amelyeknek az alaptőkéje együttvéve eléri a 440 millió dollárt, a valóságos kihelyezett tőke mértéke legalább 900 millió dollárjelezte a nagyságrendeket az ITDH tanácsadója. Az év végéig a magyar tőkebefektetések értéke kétmilliárd dollár is lehet. A befektetők sorában Magyarország ezzel a tizenegyedik helyet foglalja el Romániáb an. A cégek számát tekintve azonban hazánk az ötödik. A kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke két esztendeje még 1,5 milliárd euró volt, ám ez az összeg tavaly év végére már elérte a 2,1 milliárd eurót. A hazai kivitel értéke 1,4 milliárd euró volt 2004ben, ami kishíján 50 százalékkal haladta meg az egy évvek korábbit. A feldolgozott mezőazdasági áruk, alapanyagok mellett meghatározó a kereskedelemben az ipari termékek aránya is: elektronikai, vegyi- és olajipari termékek sem hiányoznak a palettáról. Rom ánia is növelte magyarországi exportját, amely ugyanebben az időszakan egyharmadával emelkedett, s elérte a 750 millió eurót. Magyarország uniós csatlakozásával a kvóta rendszer szűkítette a két állam kereskedelmi mozgásterét, de délkeleti szomszédunk a z év végéig megállapodhat Brüsszellel az új kereskedelmi szabályokról. Ennek hatására az uniós és a CEFTA kvóta kedvezményeit kihasználva ismét bővülhet a kereskedelmi forgalom. Románia csak a két kvóta fölötti forgalomra állapít meg magasabb vámtarifákat. Románia hazáákhoz hasonlóan "fejnehéz", vagyis Bukarest a vitathatatlan gazdasági, kereskedelmi központ - említette Skapinyecz Péter. A hazai nagy cégek elsősorban a fővárosban igyekeznek megvetni a lábukat. A kis- és középvállalkozók pedig főleg a négy h atármenti megyében, Arad, Temes, Bihar és Szatmár, illetve a három székelyföldi megyében, Hargita, Maros és Kovászna térségében telepednek meg. Kedvelt célpont még Kolozs megye is. A magyar vállalkozókat a ma még alacsonyabb bér és járulék terhek - az egy kulcsos adó mértéke 16 százalék - , valamint cégalapítási költségek is a romániai jelenlétre ösztönzik. Az energia, valamint az üzemanyag árak már nem annyival olcsóbbak, hogy csak emiatt megérné a romániai jelnlét. Egy kft.t már hozzávetőleg 150 ezer for intos költséggel létre lehet hozni, ezért a romániai magyar cégek 98 százaléka ebben a vállalkozási formában működik, szinte kivétel nélkül 100 százalékos magyar tulajdonban. Álalában azok a vállalatok választják a részvénytársasági formát, amelyeknek ninc s is más lehetőségük a romániai törvények értelmében. Növekszik az ipari termelő vállalatok száma és aránya, de a bankágazat is lát fantáziát Romániában. Az OTP Bank Rt. tavaly a RoBankot vette át, de jó esélye van a romániai takarékpénztár, a CEC megszerz ésére is. AZ ITDH bukaresti, temesvári, nagyváradi, kolzsvári, marosvásárhelyi, csíkszeredai, és szepsiszentgyörgyi irodájában támogatja a magyar vállalkozókat helyi smeretekkel és kapcsolatokkal rendelkező munkatársaival. Rendszeresen szerveznek üzletemb er találkozókat, és támogatják a hazai vállalkozók részvételét romániai kiállításokon, vásárokon. Románia uniós csatlakozása óriási lehetőségeket jelenthet mindkét ország számára -
