Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-19
14 Állami szervek ölették meg Djindjicset? Népszava, 2005. október 19. Az állami szerveket vádolta Zoran Djindjics néhai szerb miniszterelnök meggyilkolásával a liberális Csedomir Jovanovics, aki a 2003 márciu sában elhunyt kormányfő jobbkeze volt. Jovanovics azt állította, hogy a rendőrség szervezett bűnözés elleni osztálya állandó kapcsolatban állt a Djindjics megölésének végrehajtásával vádolt zimo- nyi klánnal, s annak vezetőivel, Dusan Szpaszojeviccsel és Mio drag Lukoviccsal. Szerinte a Djindjics me g gyilkolását felgöngyölítő bírósági eljáráson több tanú hazudott. (Népszava) vissza Határon túli ragaszkodás - Bíró Béla írása Magyar Hírlap, 2005. október 19. Beszédes tény, hogy a kettős állampolgárság igényéről nemcsak a mai magyarországi kormányzathoz meglehet ő- sen közel álló RMDSZ nem hajlandó lemondani, hanem a szlovákiai magyarság sem Marosvásárhelyen tartották a közelmúltban a határon túli magyar szervezetek harmadik fóru mát, az úgynevezett mini Máértet. Összehívását az tette úgymond szükségessé, hogy a kettős állampolgárság ügyében rendezett né pszavazás óta a magyarországi kormányzat következetesen elzárkózik attól, hogy a határon túli szervezetekkel az őket illető alapve tő kérdésekben egyeztessen. A magyar kormány 2005ben az egyeztetés hivatalos fórumát, a Máértet sem hívta össze. Az álmegoldás Igaz, a kormányzat közvetlenül a mini Máért megrendezése előtt bejelentette, hogy január elsején bevezeti a ne mzeti vízumot, melynek tulajdonosai akadálytalanul beutazhatnak majd Magyarország területére, hogy ott nemzeti identitásuk megvédése, a magyar kultúra ápolása érdekében a ma engedélyezett három hónapon túl, akár öt teljes esztendeig is tartózkodhassanak. A vízum munkavál lalásra azonban nem jogosít fel. A határon túli szervezetek elégedetlenek a megoldással. Azt mondják, az jóval kevesebb jogosítványt nyújt, mint amennyit az EUállamok egymásnak, s következésként Magyarország az unió minden más országának nyújt. A szlovák iai magyaroknak már ma sem lenne semmi értelme a vízumot igénybe venniük, a 2007es csatlakozás pi llanatában pedig számunkra, román állampolgárok számára is elveszítené minden jelentőségét. Arról nem is b eszélve, hogy nekünk az Európa egyéb országaiba való beutazáshoz sincs szükségünk vízumra. A hosszabb tartó zkodási lehetőség pedig legfeljebb elméletinek tekinthető, hiszen ki engedheti meg magának munkalehetőség hi á- nyában, hogy hónapokon át Magyarországon tartózkodjon. Legfeljebb a diákjaink, akiket már íg y katasztrofális mértékben csábítanak Magyarországra. Vagy a nyugdíjasok, akiknek már aligha lehet szükségük nemzeti identit á- suk megőrzésére. Határon túli szolidaritás A vízumot ennek ellenére egyetlen határon túli szervezet sem utasítja el. Mindenekelő tt azért, mert szolidaritást vállal azokkal a közösségekkel, amelyeknek ez is jelentősen megkönnyíthetik a beutazást Magyarországra, s a későbbiekben – Budapest schengeni tagsága után – az EU többi államába. Beszédes tény, hogy a kettős állampolgárság igé nyéről nemcsak a mai magyarországi kormányzathoz meglehet ő- sen közel álló RMDSZ nem hajlandó lemondani, hanem a szlovákiai magyarság sem. Mindez világosan jelzi, hogy a kettős állampolgárság esetében többről van szó a puszta beutazási vagy akár gazdasági ke dvezményeknél. A tét a magyar kulturális nemzethez való tartozás hivatalos elismerése. Az ugyanis, hogy miután Magyarország többször, nemzetközi szerződésekben is világosan és félreérthetetlenül lemondott mindenféle irredenta szándékról, azaz kifejezésre j uttatta, hogy nem tart igényt Trianonban elveszített területeire, most hivatalosan és nemzetközi érv é- nyességű dokumentumokban rögzítse azt is, hogy a szomszédos államok magyar kultúrájú és identitású állampo lgárait a magyar kulturális nemzet tagjainak (is) tekinti. Ami azt jelenti, hogy – mi romániai magyarok például – egyszerre vagyunk a román politikai közösség (a politikai nemzet tagjai) és a magyar kulturális közösség (a kult urális nemzet) tagjai. Ez a tényállás leginkább, továbbra is, a kettős állampo lgárság intézménye révén szentesíthető.
