Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-19
15 Eltérő államfelfogások Azok, akik ezt a megoldást elutasítják, csakis azért tehetik, mert az államot kizárólag a politikai közösséggel az onosítják, a kulturális komponenst vagy komponenseket esetlegeseknek tekinti k. A kulturálisan semleges állam koncepcióját vallják tehát. Csakhogy erről a koncepcióról régen bebizonyosodott, hogy hamis. Kulturálisan még az olyan többnemzetiségű államok sem semlegesek, mint Svájc vagy Belgium, hiszen ott is csak a hivatalosnak tekin tett nyelvek használhatók akadálytalanul, és legtöbbször azok is csak meghatározott területeken. Az állam (minden állam) egyszerre több (mert területileg tagolt) politikai és több (mert nyelvilegkulturálisan t agolt) kulturális közösség intézményrendszeré t működteti. Ha bizonyos – az államhatárok által szétszabdalt terül etek – polgárai történelmileg, kulturálisan, sőt gazdaságilag is úgy érzik, hogy összetartoznak, természetes dolog, ha szorosabb együttműködésüket azzal is megalapozhatják, hogy a másik áll am bizonyos (de természetesen korán tsem összes) intézményeit is alanyi jogon vehetik igénybe. Természetesen mindkét oldalról. Ennek alapja pedig csak az állampolgárság lehet. Ugyancsak mindkét oldalról. Még akkor is, ha az effajta kölcsönösségnek a mai Eur ópában is csak szórványos előzményei vannak. Az állam ugyanis mindenekelőtt intézményeket jelent. A polit ikai vagy kulturális közösségeket is az intézmények szervezik meg. A kettős állampolgárság tehát pusztán a világháborúkat követő diktatórikus nemzetép ítési tendenciák, az erőszakos asszimiláció elutasítását és a tényleges állapotok, a kulturális és politikai pluralizmus szentesítését jelentené. Azt a természetes tényt, hogy az állam bizonyos polgárait – és korántsem csupán a kisebbségeket – a politikai, kulturális, gazdasági közösségek határokon átnyúló jellege miatt mindkét államhoz szoros kötelékek fűzhetik és fűzik is. Ezt a törekvést egy egységesülő Európában és egy önmagát a nacionalista bezárkózás ellenségének hirdető ko rmányzatnak támogatnia és n em akadályoznia kéne. Bíró Béla egyetemi oktató vissza Egyházi javak visszaadását szorgalmazták Reggel [2005.10.19] Az egyházi javak romániai visszaszolgáltatásához kértek segítséget Brüsszelben az erdélyi történel mi egyházak vezető képviselői. A küldöttség tegnap az Európai Bizottság és az Európai Parlament illetékeseivel, illetve Brü szszelben működő nemzetközi egyházi szervezetek képviselőivel találkozott. A megbeszélések célja egyebek között a szóban forgó egyháza k „áldatlan helyzetének” bemutatása volt, illetve annak jelzése: segíteni szeretnék, hogy Románia az európai normákat tiszteletben tartani tudó állammá váljék. Tőkés László püspök újságíróknak elmon dta, hogy találkozóikon szolidaritást, egyetértést és nyit ottságot tapasztaltak. Tárgyalópartnereik mindenütt határ ozott segítséget ígértek. vissza Össztűz alá került az egyetemi megmozdulás Reggel [2005.10.19] Szerző: Lukács János A román tanügyminisztérium, a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetem (BBTE), a bukaresti lapok, de még a Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusai is bírálták a hétfő esti gyertyáskönyves tüntetéseket, amely eket néhány ezer diák részvételével négy erdélyi nagyvárosban szerveztek. A szaktárca k özleményben tudatta: ell enez mindenfajta kezdeményezést, amely etnikai alapon választaná szét a felsőoktatási intézményeket. Szerintük ez az európai szellemiséggel is ellentétes. A bukaresti lapok közül több is beszámolt a tüntetésekről, a szervezőkre elős zeretettel ragasztva a „szélsőséges” jelzőt. vissza Magyarromán közös kormányülés Bukarestben MNO 2005. október 19. 8:04 Legalább 32 miniszter vesz részt összesen a magyar és a román kabinet részéről a közös kormányülése n és néhány államtitkár, államtitkárhelyettes, főosztályvezető. A Magyar Rádió értesülése szerint a háromórás ülés után 15 kormányhatározatot, egyezményt és jegyzőkönyvet írnak alá a felek. Még egyeztetik a napirendet, de valószínűleg közöttük lesz az a környezetvédelemi együttműk ö- dési megállapodás, amely kiterjed a közös természetvédelemre, növény- és állatvédelemre, és egy árvízvédelmi stratégiára.
