Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-19
9 lyesebb jelölt Macedónia, amellyel az Európai Bizottság novemberi jelentését követően remélhetőleg még idén ősszel megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. A magyar képviselő azt is kifejtette, hogy a vízumrendszerrel nem szabad elszigetelni a Nyuga tBalkán ország ait. Komolyabb és koncentráltabb EU forrásokkal kell segíteni a gazdasági problémák megoldását, a szegénység felszámolását, mert ezek képezik egyben a nacionalizmus melegágyát is. A térség stabilitása szempontjából szeri nte kulcskérdés a kis ebbségek ügye. A tanácskozáson újra felmerült a vajdasági magyarokat ért jogsértések ügye, szerb részről ismét a közelgő m agyarországi választásokkal magyarázták a probléma felvetését. Tabajdi szerint a tanácskozás is azt bizonyította, hogy jó lenne, ha a szerb polit ikai elit a vádaskodások helyett elismerné a felelősséget, és többet tenne a vajdasági magyarok biztonságáért. vissza Tüntetéssel zavarják meg a románmagyar kormányülést? Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. ok tóber 19. A magyar és a román kormány közös ülést tart holnap. Az ennek napirendjén lévő gazdaságiinfrastrukturális programok sikerre vitele új lendületet adhat a magyar cégek romániai befektetéseinek. Radikális romániai és magyarországi csoportok, i fjúsági szervezetek arra készülnek, hogy megzavarják az október 2021én esedékes bukaresti románmagyar kormányülést. Kormányközeli forrásokból úgy értesültünk, hogy a most első ízben sorra kerülő közös kormányülésnek helyet adó bukaresti Victoriei (Győze lem) téren nacionalista csoportok tüntetést szerveznek. Mások a csütörtökre tervezett Enescu- Bartók koncert résztvevői között készülnek szórólapokat osztogatni. Értesülésünk szerint az október 17én Kolozsvárott, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredán szervez ett, a Bolyai Tudományegyetem újraindításáért demonstráló diákok között radikális fiatalok arra mozgós í- tottak, hogy az egyetemisták menjenek el a közös kormányülés elleni tüntetésre is. Az Erdélyi Magyar Ifjak nem túl népes, de annál hangosabb szervezete h asonló tüntetésre készül Nagyváradon. A forgatókönyv hasonló ahhoz, amelyet Gyurcsány Ferenc New Yorki látogatása idején alkalmaztak, amikor polgári körös tüntetők próbálták megzavarni a vizitet. Közös kormányhátszél a romániai befektetéseknek A Romániában befektető országok rangsorában Magyarország egyelőre a tizenegyedik helyen áll, de ha az ott alakult vegyes vállalatok számát te kintjük, a magyar tőkével létrehozott 5300 cég az ötödik helyre sorol minket. A két ország közötti kereskedelmi forgalom már háromszorosa az 1999. évinek. Az árucs e re értéke a 2003as 1,5 milliárd euróról 2004 végére több mint 40 százalékkal nőtt, s meghal adta a 2,1 milliárd eurót. A magyar export értéke tavaly 1,4 milliárd euró volt, ez 49 százalékos növekedésnek felelt meg 2003hoz képest, miközben a román kivitel Magyarországra 30 százalékkal, 750 millió euróra gy a rapodott. A magyar tőkebefektetések is látványosan növekedtek. Napjainkban már nemcsak a kis- és középvállalkozók ha jlandók vegyes vállalatokat létesíteni Romániában, hanem a nagyobb cégek is sorra megvetették a lábukat - elég megemlíteni az OTP Bankot, a Molt vagy a TriGránit 800 millió eurór a tervezett befekt e tését. Magyarországi cégek az idei első félévben 450 millió dollár tőkét fektettek be Romániában, ami az előző év az onos időszakához viszonyítva 40 százalékos növekedést jelent. A becslések szerint az érték az év végéig meghaladja a kétmilliárd dollárt - ami csup án a közvetlen módon befektetett tőkére vonatkozik. Halász János, Magyarország bukaresti nagykövetségének gazdasági attaséja úgy véli, ha figyelembe vesszük a cégtőke többi elemét is - a hit eleket, az aktívumokat, az értékpapírokat vagy a tőkepiaci műv e let eket - az év első felében Romániában befektetett magyarországi tőke reális értéke 900 millió dollárt tesz ki. Az ipari ágazat egyre vonzóbb a magyarországi befektetők számára, de a bankágazat legalább olyan fo n tos terep, hiszen az OTP, amely a RoBank tav alyi átvétele után jelenleg a Letéti- és Takarékpénztár (CEC) megvásárlása iránt mutat érdeklődést. Magyar vállaltok egyelőre nem szálltak be a romániai ene r getikába, pedig az áram- és a gázszolgáltatók privatizációja éppen ezekben a hónapokban zajlik. A m a gyar társaságok 30 százaléka Romániában a nagy, 16 százaléka a kiskereskedelemben, 24 százaléka az iparban, 14 százaléka pedig a szolgáltatásban tev é-
