Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-14
12 Nemzeti Fejlesztési Tervek Magyarország európai integrációja alapvetően új szemléletet kényszerít ki. Az Európai Unióban a határmenti régiók együttműködése és a fokozato san fejlődő gazdasági, kulturális, és civil kapcsolatrendszer felértékelődik. A két- és többoldalú kapcsolatok fejlesztéséhez komoly európai pénzügyi alapok is rendelkezésre állnak. Minden uniós tagállam (illetve leendő tagállam) megalkotta a saját Nem zeti Fejlesztési Tervét, melyben természetszerűleg a határmenti kapcsolatok is hangsúlyosan megjelennek, és így szinte automatikusan is komolyabb pénzforrások is megteremtődnek a különböző együttműködési projektekre. Ezen lehetőségeket ismertette Baráth Etele, az európai ügyekért felelős miniszter. „Ez a második Nemzeti Fejlesztési Terv már az összmagyarság ügyét fogja szolgálni a határon átnyúló kapcsolatokban”. Csutak István, a bukaresti Integrációs Minisztérium államtitkára, és Gyurovszky László szlo vák régiófejlesztési miniszter a román és a szlovák Nemzeti Fejlesztési Terveket vetette össze a magyar tervekkel. Mivel nincsen még szerbiai nemzeti fejlesztési terv, így a vajdasági autonóm gazdaságfejlesztési terv is bemutatásra került Pásztor István mi niszter által. A szakértők rámutattak azokra a közös pontokra, melyek mindkét országban elsőbbséget élveznek. Az összehasonlítások időszerűségét az adja, hogy októberben közös magyarromán közös kormányülésre kerül sor, ahol ezen közös prioritásokat egyeztetik, és ezen e gyezőség alapján dolgoznak ki közös cselekedési stratégiákat. Fontos cél, hogy a pályázók a direkt és indirekt európai alapokhoz kezdjenek pályázni nagyobb projektjeikkel, mert elsősorban ezen közös európai forrásokból tudnak alapvető stratégiai fejleszt éseket megvalósítani. Az európai pályázási rendszer sokkal bonyolultabb, szigorúbb. A pályázási technikák elsajátítása és a megfelelő projektmenedzsment kialakítása meghatározó a sikeres projektek végigvitelében, így a versenyképesség fejlesztése az első komoly kihívás. INTERREG III programok Az nagy európai projektek és források közül az INTERREG programokat Márkus Ferenc irodavezető ismertette. A programban a határ két oldalán levő megyék vehetnek részt, különálló vagy tükörprojektekkel. Az alap 20 03ban kezdte el működését, és több mint 68 millió eurós kerettel 2005ben írták ki az első pályázatokat, melyeket hamarosan értékelnek is. Ezen pályázati kiírások 4 programban lefedik Magyarország teljes határövezeteit, és elsősorban infrastruktúra fejl esztésre, közös határokon átnyúló együttműködésekre lehet pályázni. Jövőre újabb kiírások várhatók. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának igazgatója az EUn belül a határokon átnyúló kapcsolatok rendszerére felépülő transznacionális régió k formálódását vázolta fel. Két nagyszabású EUs forrásokat is felhasználó projekt bemutatása során (a bonchidai Bánffykastély felújítása és a hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Főiskolai Kar létrehozása) a projektvezetés nehézségeit is megtapasztalhatta a z igencsak megfogyatkozott hallgatóság. Megállapítást nyert, hogy a projekt hosszú távon történő sikeres működtetése nagyobb nehézség mint maga a fejlesztés megvalósítása. Nem tudni, mikortól fizet a Szülőföld Alap Az idén létrejött Szülőföld Alap bemu tatása volt a konferencia leginkább várt előadása. Idén a magyar kormány elkülönített állami pénzalapot hozott létre a határon túli magyarság támogatására, a szülőföldön való megmaradás ösztönzésére, a kulturális és nyelvi identitás megőrzésére. Az alap 1, 15 milliárd forint keretösszegű támogatást írhat ki még ebben az évben. Kiss Elemér, az Alap Tanácsának elnöke vázolta az alap felépítését. A Szülőföld Alap Tanács a miniszterelnök által augusztus végén kinevezett 15 tagból álló szakmai testület, amely c sak stratégiai döntéseket hoz,
