Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-14
13 iránymutatást végez, konkrét pénzek felett nem kíván rendelkezni (kivéve a HTMHnak juttatott 25 millió forintról). A Szülőföld Alap titkársága a HTMH épületében kap helyet, a pályázati adminisztrációt is innen intézik. A testületben hét határon túli személyiség képviseli a hét határon túli régiót, továbbá 8 magyarországi prominens személyiség is jelen van, akik többek között a határon túli magyarságot támogató közalapítványokat, hivatalokat képviselik. A határon túli támo gatást biztosító közalapítványoknak (Illyés, Apáczai, Új Kézfogás) figyelembe kell venni a Szül őföld Alap prioritásait és a pályázati felhívásait. Fontos, hogy saját támogatási stratégiájuk is ehhez igazodjon. A konkrét pályázati kiírásokat a Szülőföld Alap három kollégiuma valósítja meg. (gazdaságfejlesztési, ökormányzatividékfejlesztési, valami nt a kulturálisoktatásiegyháziegészségügyi kollégiumok). A Tanács meghatározta a prioritásokat, viszont a konkrét pályázati felhívások csak a kollégiumok létrejötte után valósulhatnak meg. A határon túli régiós leosztások általában a régiókban élő mag yarság számarányának megfelelően történt, Kárpátalja és a Vajdaság irányában pozitív korrekcióval élt a Tanács. Az elnök arra a kérdésre, hogy mikor kerülnek kifizetésre a pályázatok, nem tudott válaszolni. Ellenben reményét fejezte ki, hogy a 2005 évi p énzek 2006 év elején kifizetésre kerülhetnek, talán a 2006 évi új pályázatokat is még az év elején ki tudják írni. Több határon túli civil szervezet a Vajdaságból és Kárpátaljáról sérelmezte, hogy a Szülőföld Tanácsba delegált határon túli képviselőket n em konszenzus alapján jelölték ki, továbbá tiltakoztak amiatt is, hogy ezen személyek öncélúan, belső egyeztetések nélkül határozták meg a prioritásokat. Kiss ígéretet tett arra, hogy jövőre egyeztetés alapján jelölik ki a regionális stratégiákat. Hozzás zólásában Kötő József, az RMDSZ oktatási államtitkára javasolta, hogy a közalapítványi forrásokból inkább a határon túli kis költségvetésű rendezvényeket, működési költségeket kellene finanszírozni. Az Alap felhasználásával pedig nagyobb stratégiai fejlesz téseket lehet támogatni. Összegezve A konferencia sajnos nem nyújtott átfogó képet a kormányzati elképzelésekről. Ha az elhangzottakat szűkebben vesszük, akkor kiderül, hogy a kormányzat az EUs alapokat és a Nemzeti Fejlesztési Tervet új struktúraként próbálja behozni a támogatási rendszerbe. Ez egyértelműen a „nagy halakat” segíti, azokat a civil szervezeteket, akik egyegy nagyobb projekthez elő tudják teremteni a 1050%os önrészt. További kérdés, hogy a kis szervezetek hogyan tudnak megfelelni az új, szigorúbb kihívásoknak. A Szülőföld Alap pedig alternatív forrásként jelenik meg, de ez sem tud a határon túli támogatási rendszer meglevő problémáira megoldást adni: nem tervezhető, a támogatások adhoc jellegűek, csak egy éves időszakra lehet terv ezni, nincsenek visszacsatolások, a döntések mögött nincsen személyi felelősség. Félő, hogy ez az alap kiszolgáltatottá válik a politikának, klientúraépítésre használják, így a meglevő civil hálózati rendszert nem tudja hatékonyan felhasználni, befogadni . A mikro- és makrorégiós elosztási egyensúly fenntartása is esetleges. Egyszóval nincsen garancia arra, hogy a támogatások a leghatékonyabban a legszükségesebb helyre kerüljenek. Hiányérzetemet fokozta -- ahogyan az egy héttel korábban megrendezett Hat áron Túli Magyar Médiatalálkozón -- most sem vett részt az értekezleten a magyar kormányzati főilletékes, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára.
