Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-13
17 Az ügyben a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) vizsgálatot indított, s az erről készült jelentést Tóth András titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár át is adta a miniszterelnöknek. Két nappal később ö sszeült a nemzetbiztonsági kabinet, ahol ugyancsak ezzel az üggyel foglalkoztak. Előtte néhány nappal kiderült, hogy hivatalosan nem kémkedett a Szatmáriházaspár, legalábbis a NBHnak nem volt erre utaló adata, s ezért a rendőrség elutasította az idevágó feljelentést. A fordulat akkor állt be az ügyben, amikor kiderült, fideszes politikusok szoros kapcsolatban álltak Szatmári Tiborral, aki adatokat is adott át nekik. Lapinformációk szerint a jegyzőkönyvek is a Fideszhez köthető körből juthattak ki külföldr e, azzal a céllal, hogy a sajtóbeli közléssel elkerüljék az államtitoksértést. Az Index információi szerint három fideszes képviselő, Révész Máriusz, Rogán Antal és Németh Zsolt szerepelt név szerint a nemzetbiztonsági bizottság által kedden tárgyalt jelen tésben. A bizottság ellenzéki tagjai állítólag zokon is vették, hogy a jelentés a Fidesz érintettségét tárgyalta. keret Az ellenzéki képviselők nyitottak arra, ha szükséges, kisebb mértékben módosítsák a nemzetbiztonsági törvényt - mondta Kövér László a b izottsági ülés után. Információink szerint a jogszabályt azért módosítanák, mert jelenleg nem kell értesíteni azt a "mentelmi joggal" rendelkező illetőt, aki egy lehallgatás vagy nemzetbiztonsági megfigyelés kapcsán úgy "kerül képbe" , hogy nem ő a célszem ély. Ez azt is jelenti, hogy a szolgálatok nem is figyelmeztetik az illetőt, kivel áll kapcsolatban. A módosítás, amelyhez a képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges, azonban információnk szerint meghatározná, mely esetekben kell mégis tájékoztatn i a "mentelmi joggal" bíró személyt, egyfajta keretet szabnának tehát a szolgálatok működésében. Kövér nyilatkozata arra utal, hogy mindkét oldal érdekelt a törvénymódosításban.. vissza Rehn Belgrád uniós csatlakozásáról Né pszava, 2005. október 13. Olli Rehn, az Európai Unió bővítési biztosa közölte, hogy Szerbia és Montenegró - Koszovót is beleértve - a következő évtized elejétől az unió tagja lehet, ha felgyorsítja a reformokat és teljesíti minden nemzetközi kötelezettség ét - jelentette a Politika című szerb lap. Az európai politikus hozzátette: a kötelezettségek alatt a háborús bűnökkel vádolt személyek kiadatását érti a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Egy szerbiai társadalomkutató intézet legfrissebb felmérésében kimuta tta, hogy a vajdasági nemzetiségi problémák nemzetköziesítésének köszönhetően az idén jelentős mértékben csökkent az etnikai alapú incidensek száma a Vajdaságban. vissza Törökország kívül és belü l Népszava, 2005. október 13. Szerző: Hegyi Gyula Törökország uniós csatlakozása mellett és ellen egyaránt számos érv sorakoztatható fel. Kezdjük azokkal, amelyek Törökország befogadása mellett szólnak. Az ország sok évtizede stabil világi állam, amelybe n az iszlám vallást valóban a mecsetekbe szorították vissza. Bár demokráciának csak fenntartásokkal nevezhetjük, politikai és államigazgatási rendszere nyugati mintákat követ. Katonailag fél évszázada a NATO előretolt bástyája egy robbanásveszélyes régióba n, és sokat tesz a feszültségek csillapításáért a KözelKeleten. Demográfiailag fiatal ország, amelynek népessége jótékony vérfrissítést adhat az elöregedő Európai Uniónak nyugdíjjárulékot fizető, aktív munkaerőben. Fiatal lakosságán túl nagy piacot, érté kes nyersanyagokat és sok évszázados kulturális kincseket hozna magával. Mi még azt is hozzátehetjük mindehhez, hogy a törökök szeretik és becsülik a magyarokat, s a török hódoltság másfél évszázadát megszépítő módon a "török és magyar történelem közös kor szakának" szokták nevezni. Ugyanakkor tudni kell, hogy Isztanbul európaias nyüzsgése mögött ott van a végtelen Anatólia a maga zárt iszlám rendjével, amelyet a NyugatEurópába kivándorló török családok is átörökítenek magukkal. (Az önálló párválasztást me gkockáztató lányok elleni "becsületgyilkosságok" csak a jéghegy csúcsát jelentik.) Törökország ma világi állam, de semmi biztosíték sincs arra, hogy tizenöthúsz év múlva is az lesz, amikor az iszlám reneszánsz szellemében nevelkedő generációk veszik át a hatalmat. Hajdan Irán számított a legnyugatiasabb, legvilágibb iszlám államnak, s szinte egyik napról a másikra lett belőle a vallási fundamentalizmus központja. S ha egyszer Törökország már teljes jogú tagja az uniónak, akkor semmilyen eszközünk és lehető ségünk nem lesz belpolitikájának befolyásolására. Ellenkezőleg, az EU akkorra valószínűleg legnépesebb országaként ő diktálhat majd nekünk. Ha Törökország tag lesz, akkor neki is jár a mezőgazdaság, az elmaradott térségek, az infrastruktúra támogatása. S m ivel a közös kasszába senki sem akar többet fizetni, mindezt a mi pénzünkből fedezik majd.
