Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-13
8 cselekede t volt. Az SZNT abban reménykedett, hogy a székelyföldi autonómiatervezet parlamenti vitája alkalmat nyújt majd "az Európai Parlament által vallott önkormányzati elvek érvényesítésére". Erre azonban a jelek szerint még várni kell. Az RMDSZ még a Csapófé le tervezet benyújtása előtt leszögezte: jelenleg saját tervezetének, a kulturális és személyi elvű autonómia kereteit is tartalmazó kisebbségi törvénytervezetnek elfogadtatására összpontosít. vissza Román nem a székelyföl di autonómiatervezetre MNO 2005. október 12. 21:15 Másodszor is visszautasította a Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezetét a román képviselőház. A magyarokat, székelyeket Romániában elszállásolt népnek nevezték, mondván, hogy a románoknál ezer évvel később telepedtek meg Erdélyben. Váratlanul került napirendre a székelyföli autonómia statútum tervezete. Beterjesztője Becsek Dezső RMDSZes képviselő nem volt Bukarestben. A képviselők nagy többséggel, összesen 188an fogadták el a közigazgatási bizotts ág jelentését, amely alkotmányellenesnek minősítette a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetét. Csak az RMDSZ szavazott a jelentés ellen – tájékoztatta a Magyar Rádiót Toró T. Tibor RMDSZes képviselő, aki szerint a háromnegyed órás vita a tavalyihoz képe st nyugodtabb hangvételű volt, bár a szokásos sértegetések egyike, másika elhangzott a teremben az ellenzéki szociáldemokrata és nagyromániás képviselők részéről. A magyarokat, székelyeket Romániában elszállásolt népnek nevezték, mondván, hogy a románokn ál ezer évvel később telepedtek meg Erdélyben. A székelyföldi autonómiatervezetet románellenesnek minősítették. Az RMDSZ, bár nem támogatta a Székely Nemzeti Tanács törvénytervezetét, mert úgy véli, hibák vannak benne, mégis a közigazgatási bizottság jel entése ellen szavazott. Vezérszónoka, Márton Árpád kifejtette: joga van a magyarságnak, a székelységnek az autonómia minden formájához. A Magyar Rádió megkeresésére a Székely Nemzeti Tanács elnöke, Csapó József a következőképpen reagált: a szavazás azt b izonyítja, hogy Romániában még nem létezik az a demokratikus jogállamiság, amely lehetővé teszi, hogy egy közösség saját sorsáról dönthessen, autonómiát élvezzen. Emlékeztetett az Európai Parlament határozatára Romániának tett ajánlására, amely elvárja az önkormányzatisági elv tiszteletben tartását. Kijelentette: a Székely Nemzeti Tanács dokumentációt nyújt be az Európai Parlamentnek és nyilvános meghallgatást kér a strasbourgi törvényhozásban. vissza Hirtelen felindulás 1 68 Óra 2005/41 – Glóbusz Szerző: Aczél Endre Senki sem tudja, hogy Carla del Ponte, a hágai nemzetközi törvényszék "vasladyje" (főügyésze) miért változtatta meg a véleményét egyik napról a másikra a horvátok együttműködési készségéről. Ő, aki a szó szoros értelmében leblokkolt a Horvátország és az EU csatlakozási tárgyalásait - mert Zágráb nem tudta vagy nem akarta kiszolgáltatni Ante Gotovina tábornokot , pár napja együttműködőnek nyilvánította a horvát kormányt, noha az nem rukkolt elő sem Gotovinával, a Krajina viszszavételé nek "nemzeti hősével" s az ottani szerbek megnyomorítójával, de még nem is jelezte, hol lehet a szökevény. "Szélesebb összefüggésben kell szemlélni a dolgokat" - mondta e sorok írójának a kérdések kiváló ismerője. Amivel arra utalt, hogy del Ponte asszo ny ezúttal nem kérlelhetetlen jogászként, inkább rugalmas politikusként viselkedett. És valóban: elképzelhetetlen, hogy a főügyész asszonyra ne gyakorolt volna hatást Törökország "végrevalahai" befogadása az EUtagjelöltek közé. Carla del Ponte, aki ugyan nem az EU, hanem az ENSZ megbízottjaként dolgozik, nem lehetett annyira vak és süket, hogy ne ismerje fel a világ vezető hatalmainak politikai szándékait. Ha látta, márpedig látnia kellett, hogy az USA milyen erőket vet be a demokráciadeficites Törökorszá g promotálásába, akkor látnia kellett annak képtelenségét is, hogy ő maga eközben a sokkal kevésbé deficites Horvátország - és Szerbia - ellenségeként tündököl. Csak azért, mert az illetők egykét, a délszláv polgárháborúban (19911995) bűnössé lett generá list és politikust nem képesek kiadni. Egyszóval: a továbbiak
