Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-13
7 Bojan Pajtic a Dnevnik című, újvidéki napilapnak adott szerdai interjújában arról beszélt, hogy a csütörtöki brüsszeli meghallgatáson tájékoztatni fogja az EPképviselőket a tartomány hatáskörébe tartozó, kisebbségekre vonatk ozó kérdésekről. Egyebek mellett arról, hogy a vajdasági végrehajtó hatalomban magyarok, horvátok, szlovákok és románok egyaránt képviseltetik magukat, és ez igaz a tartományi parlamentre is. Arról is szólni kíván, hogy a tartományi hatóságok eltökéltek a nemzetek közötti jó viszony és a kisebbségek nemzeti identitásának megőrzésében. "Az a mi álláspontunk, hogy ezek az incidensek kivételt képeznek, és nem szabályszerűségek a nemzetek közötti viszonyban. A Vajdaság olyan régió, amely példát jelent más b alkáni népeknek, és kielégíti az európai normákat a nemzeti közösségek identitásának megőrzésében, az oktatással és tájékoztatással kapcsolatos jogok érvényesítésében" - mondja Pajtic. A tartományi kormányfő szerint, enyhítendő a bűnesetek utáni feszül tséget, a rendőrségnek és az ügyészségnek gyorsabban kell reagálnia az etnikumok közötti viszonyt érintő jogsértésekre mint más esetekben. Az EP szeptember végi határozatában megfogalmazott javaslattal szemben Pajtic nem tartja jó ötletnek a megfigyelő k kivezénylését a tartományba. Szerinte ez a kívánttal ellenkező hatást váltana ki, szükségtelenül fokozná a társadalmi feszültségeket, és olyan üzenetet hordozna, amelyet nem értene meg mindenki helyesen. A kormányfő túl élesnek tartja az EP határozatát, mert a Vajdaság nem olyan térség, ahol fokozódnak a nemzetek közötti összetűzések, hanem éppen ellenkezőleg. "Hogy értsük egymást: nem csökkentjük a nemzetek közötti incidensek jelentőségét. Minden egyes incidens szörnyű veszélyt jelent a jó együttélés re a Vajdaságban, ezért gyorsan és keményen szankcionálni kell őket" - mondta Bojan Pajtic. vissza Elutasították Bukarestben a székelyföldi autonómiát Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán Kolozsvári tudósítónktól • 200 5. október 13. A román képviselőház tegnap nagy szavazattöbbséggel elutasította a székelyföldi autonómia törvénytervezetét. A tervezet elutasítása ellen csakis a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 16 képviselője szavazott, ám egy tartózkodássa l és 188 igen vokssal a ház a tervezetet elvetette. A tervezetet a képviselőház közigazgatási szakbizottsága szeptember 23án vita nélkül elutasításra javasolta. Relu Frenchiu, a testület liberális párti elnöke már akkor kijelentette, hogy "jogállamban ily esmiről nem lehet szó". A magyar honatyák kivételével valamennyi párt szónoka azt hangsúlyozta, hogy a tervezet alkotmányellenes, az országon belüli etnikai elkülönülést szolgálja, s az egységes román nemzetállamon belül azzal párhuzamos államot kíván lé trehozni. Az RMDSZ képviselői kifejtették: hibái miatt a szövetség nem támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott tervezetet, de a szövetség honatyái annak elutasítása ellen szavaznak, mert nem értenek egyet a közigazgatási bizottság - s zintén alkotmányellenességre és szegregációra hivatkozó - okfejtésével. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője cáfolta, hogy a tervezet etnikai alapú autonómiára vonatkozna. Példaként Olaszországot említve, hozzátette: egyébként egyet len típusú autonómia sem mond ellent, és nem veszélyezteti az egységes államot. A szélsőségesen magyarellenes NagyRománia Párt képviselői ezúttal is hozták megszokott formájukat. A tervezetet "románellenesnek" minősítették, s úgy vélték, hogy általa "a nemzetiségiek állammal szembeni lojalitásának az elve" sérül. A képviselőházi vita hevében ezúttal is elhangzott, hogy a magyarok albérlők Romániában, de az aradi Szabadságszobor és a kormány nemzetiségi vonalon tapasztalható engedékenysége is napirendre került. Az SZNT által kidolgozott tervezetet a román parlament két magyar tagja, Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő nyújtotta be júniusban a törvényhozásnak, anélkül, hogy arról az RMDSZszel egyeztessenek, s a szövetséggel megpróbáljan ak valamilyen kompromiszszumra jutni. A Csapó József volt RMDSZszenátor által elnöki minőségben vezetett SZNT ugyanis úgy véli, hogy autonómiaügyben kompromisszumnak helye nincs, s a tervezet parlament elé terjesztése nagy jelentőségű, felelős