Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-10
20 Hozzátette: Amerikát nem érdekli, hogy ki milyen szerepet vállalt teljesen másfajta körülmények és feltételek között hús z évvel ezelőtt. Nem ebből indul ki a politikája, hanem abból, "most ki mit csinál, most milyen értékeket vállal". Úgy fogalmazott: "Bennünket nyitott, érzékeny demokratának tartanak, akikben erős a nemzeti érdekképviselet igénye, de ezt össze tudják egye ztetni a regionális, az európai feladatok elvégzésével". vissza Washingtoni interjú a miniszterelnökkel Közös felelősség, eltérő lehetőség Népszabadság • Horváth Gábor • 2005. október 10. - A Fehér Házból kijövet mi ndenki mosolyogni szokott. Ön miben méri a sikert? A kézfogás erősségében, percekben, netán milliárdokban? - A kézzelfogható dolgokon túl leginkább a hangulatban, és abban, hogy a szobában ülők megtaláljáke a hangot egymással. Minket Washingtonban nem é rt meglepetés, senki sem hozott elő új témákat. Mindkét felet a másik jobb megértésének vágya vezérelte, egyik oldal sem önmagáról kívánt elsősorban beszélni, hanem a másik szempontjait akarta megismerni. - Amerika nincs divatban, mégis minden politikus szívesen utazik Washingtonba. Miért fontos egy fehér házi meghívás? - Amerikának ma mindenki másnál nagyobb a lehetősége arra, hogy befolyásolja a világ történéseit. A washingtoni politikával lehet egyetérteni vagy vitatni, de lehetetlen nem tudomásul ve nni, hogy a legnagyobb erő az Egyesült Államok kezében van. Ezért szövetségeseknek és riválisoknak elsőrendűen fontos ezt a politikát megérteni, és amenynyire lehet, befolyásolni. - Érte itt valami meglepetés? - Értek meglepetések, de csak pozitívak. A z embert hivatalból fogadhatja a szenátus többségi vezetője, de az nem kötelező, hogy beüljön mellé a külügyi bizottság elnöke, meg még hathét szenátor. Nem kötelező, hogy az Egyesült Államok elnöke nagyon személyes ajándékot adjon a magyar miniszterelnök nek. Az idelátogató miniszterelnök feleségét fogadhatja a First Lady, de az nem kötelező, hogy a fehér házi beszélgetés után közösen menjenek ebédelni, majd együtt felkeressenek egy jótékonysági programot. Az arlingtoni temetőben a tiszteletadáshoz elegend ő három szakasz katona. A magyar miniszterelnököt most közel ezer katona fogadta - zuhogó esőben. A nagykövetség által rendezett fogadáson ott volt Albright asszony, aki Bill Clinton elnöksége idején volt külügyminiszter, és Pace tábornok, a vezérkari főnö kök egyesített bizottságának mostani elnöke, Scowcroft volt nemzetbiztonsági tanácsadó és Gutierres kereskedelmi miniszter. Vagyis olyan személyiségek vonultak fel, akiknek az érdeklődése messze túlmutat a kötelező diplomáciai gyakorlaton. Mindezt nem lehe t egy központból irányítani, nem arról volt szó, hogy a Fehér Ház kiadta a jelszót, miszerint gesztusokat kell tenni a magyaroknak. New Yorkban reggel nyolc órakor tartottam előadást a Külpolitikai Tanácsban, és a zártkörű klub tömve volt - zömmel üzletemb erekkel, akiket nem lehet "kivezényelni". Ráadásul mindezt olyankor kapjuk, amikor nem kérnek semmi újat. - A washingtoni Holokauszt Múzeumban megrendültnek tűnt. Mi indította meg? - Magánemberként már jártam itt, és az élmény így is megrendítő. Az ors zágért felelősséget viselő politikusként viszont sokkoló. Bőrömön éreztem százezrek sorsát, akiket nem védtünk meg, akiket nem védtek meg az akkori miniszterelnökök. Magyarország nem egyszerűen elszenvedte a holokausztot, Magyarországon ezrek segítették sz ázezrek elhurcolását. - A küldöttség tagja volt a kormányfunkció nélküli Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke. Ezzel kinek akart üzenni és mit?
