Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-10
21 - Inkább cselekedni akartam. 2001. szeptember 11. után a magyaramerikai kapcsolatok a mélypontra kerültek, amikor az akkori kormány Csurka István értékelését, miszerint "megérdemelték", meglehetős késéssel, s nem a legmagasabb szinten ítélte el. Innen hoztuk vissza a kétoldalú viszonyt a mai szintre. Azt akartam, hogy az Egyesült Államokban lássák, e mögött a most kor mányzó pártok teljes támogatása és egyetértése van, konszenzus van közöttünk. Ez fontosabb, mint azok a hazai spekulációk, hogy miben értünk egyet vagy miben nem. Az utóbbihoz nem kell üzengetni, nyilvánvaló, hogy a két párt között a főkérdésekben nincs na gy eltérés. - Szóba kerülte a tárgyalásokon a magyar ellenzék, és ha igen, milyen összefüggésben? - Igen, az elnök maga hozta szóba a következő választást. Azt mondtam, hogy ma még megjósolhatatlan, ki nyer majd. Természetes, hogy a belpolitikában lén yeges és mély vitáink vannak, de meggyőződésem, hogy a mai ellenzék külpolitikai kérdésekben tanult saját tévedéseiből, ezért ma mást gondol az Amerikához, Oroszországhoz vagy egyes ázsiai államokhoz fűződő viszonyról, és nem követné el még egyszer a 2002 előtti hibákat. Tehát nem kritizáltam, inkább védtem az ellenzéket, mert külföldön ez a dolgunk. vissza Washington, 2005. október 8. Fejlesztés csak uniós pénzből 20051010 A megújított lisszaboni stratégia fő célja, ho gy új pályára állítsa az Európai Unió gazdaságát, gyorsítsa a növekedést és kiterjessze a foglalkoztatást a közösség 25 tagállamában. Ezt hangsúlyozta Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter azon a budapesti konferencián, amely a nemz eti lisszaboni akcióprogram társadalmi egyeztetésének összegző fóruma volt, a Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) szervezésében. A miniszter szerint Magyarországon előtérbe kerül a fejlesztő állam kiépítése és történelmileg a legjelentősebb decentralizáció v égrehajtása a hazai európai fejlesztési régiók kialakításával. A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy három fő területen szükséges sürgősen előrelépni: 1. makrogazdasági szinten az államháztartási egyensúly fenntarthatóságában; ennek biztosít ása jelenleg a tagállamok többségében gondot okoz, 2. a mikrogazdaságban az üzleti környezet megváltoztatásában, elsősorban a vállalkozás, az innováció, a kutatásfejlesztés, a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével és 3. a foglalkoztatás bővítéséb en, mégpedig úgy, hogy a piac szabadságának kiterjesztése ne szabjon gátat a 20 millió munkanélküli foglalkoztatásának a közösségben. Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter ez utóbbival összefüggésben emlékeztetett a lisszaboni stra tégia egyik alapvető célkitűzésére, amely a 2008ig szóló nemzeti akcióprogramban is nagy hangsúlyt kap, hogy a munka legyen vonzó és tényleges lehetőség mindenki számára az EU tagállamaiban. A miniszter elsődleges feladatnak minősítette a gazdasági aktivi tás növelését; jelenleg Magyarország e téren a maga 40 százalékos mutatójával az utolsó az EUtagállamok sorában. Az inaktívaknál 30 százalék a tanulók, 41 a nyugdíjasok, 10 a gyermeküket nevelők és 19 százalék az egyéb kategória aránya. A lisszaboni str atégia és a nemzeti akcióprogram egyik legfontosabb pillérének nevezte Veres János pénzügyminiszter a fenntartható fejlődést és a gazdasági stabilitást. Magyarországnak az az érdeke, hogy ne legyen vitája az EU statisztikai hivatalával, az Eurostattal, és végrehajtsa a felzárkózást szolgáló fejlesztéseket – fogalmazott a miniszter. A jövőben, aki fejlesztéseket akar végrehajtani – hangsúlyozta a továbbiakban – , annak uniós forrásra kell pályázni; a kormány nem fogja támogatni az állam működési kiadásainak n övelését. Magyarországnak október 15éig kell átadni a nemzeti lisszaboni akcióprogramot az Európai Bizottságnak – tájékoztatta a konferencia résztvevőit Szaló Péter, az NFH elnöke. November végén a benyújtott nemzeti programok alapján önti végleges form ába a közösség megújult lisszaboni stratégiáját az Európai Bizottság. A brüsszeli menetrend szerint 2006. január végére készül el az első év összegzése, s március végén az EUtagországok állam- és kormányfői értékelik a 2005ben végzett munkát. vissza Munkatársunktól
