Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-06
28 valószín űleg azokat a külképviseleteket is ellenőrizni fogja, melyek jogosultak a vízum kiadására. Magyarország pedig szakkonzulokat küld az érintett képviseletekre, akik a technikai felkészülést segítik, és schengeni képzést is adnak kollégáiknak. A szomszédos o rszágokkal azonban hazánk nem egyeztetett a döntés meghozatala előtt – ezt lapunk érdeklődésére Polgár Viktor külügyi szóvivő erősítette meg. Markó Béla, az RMDSZ elnöke lapunknak nyilatkozva üdvözölte a vízum bevezetését, mivel szerinte minden olyan inté zkedés fontos, amely hozzásegíti a határon túli magyarokat a magyarországi beutazáshoz vagy tartózkodáshoz. "Persze hozzá kell tennem, ez nem váltja ki a kettős állampolgárság igényét, de úgy gondolom, az intézkedést jó lépésnek tekinthetjük" – hangsúlyozt a. Kérdésünkre, hogy a nemzeti vízum bevezetése nem szülhete feszültséget Romániában, Markó úgy látja, hogy a nemzeti vízum nem etnikumhoz, hanem nyelvhez, kultúrához kötődne, ilyen értelemben tehát nem kizáró jellegű. Kasza József, a Vajdasági Magyar Sz övetség vezetője is "csak gratulálni tudott" a magyar kormánynak a döntéshez, de hozzátette, hogy a nemzeti vízum is csak egy újabb lépés lehet a kettős állampolgárság megadása felé. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Gajdos István szintén üdvö zli a nemzeti vízum bevezetését, különösen mert az Magyarország schengeni csatlakozása után is lehetővé teszi a szabad kapcsolattartást a kárpátaljai magyarság számára az anyaországgal. A szervezet ugyanakkor szeretné, ha Budapest tisztázná: hogyan kapcsol ódik össze a nemzeti vízum a szintén bevezetésre kerülő speciális magyar utazási igazolvánnyal. vissza MHösszeállítás Budapest Horvátország integrációjának egyik fő támasza Magyar Hírlap, 2005.október 6. A magyar d iplomácia rendkívül aktív szerepet játszott abban, hogy ezen a héten megkezdődhettek az EUcsatlakozási tárgyalások Horvátországgal és Törökországgal Magyarország szerint reális esélye van annak, hogy Horvátország már 2009ben az EU tagjává váljon – mond ta tegnap a helyettes külügyi államtitkár. A magyar diplomácia rendkívül aktív szerepet játszott abban, hogy ezen a héten megkezdődhettek az EUcsatlakozási tárgyalások Horvátországgal és Törökországgal – mondta Budapesten Udvardi Iván uniós ügyekkel fo glalkozó helyettes államtitkár. Amikor hétfőn Luxemburgban a Nemzetközi Törvényszék főügyésze végre pozitív véleményt adott Zágrábról, Somogyi Ferenc külügyminiszter a tanácskozáson a leghatározottabban szorgalmazta, hogy a tárgyalásokat még aznap éjszaka hivatalosan is nyissák meg – válaszolta lapunk kérdésére Udvardi. Ezt azért nem a sajtó előtt tették, mert nem akarták a kényes diplomáciai helyzetet nyilvános vitával megterhelni – tette hozzá. Zágráb célja, hogy 2009ben az EU tagja lehessen, reális célk itűzés: jól halad a felkészüléssel, ami lehetővé teszi, hogy a tárgyalások gyorsan lefolyhassanak. Udvardi dicsérte az osztrák diplomáciát, amely a jövőbeli bővítéseknél is mértékadó kompromisszumot fogadott el a török csatlakozás kapcsán. A tárgyalási ke ret szövegébe ugyanis bekerült, hogy a felvétel feltételei között szerepel az unió befogadóképessége is. Ez azért fontos, mert az EU jelenlegi támogatási rendszere például finanszírozhatatlanná válna a 73 milliós Törökország belépésével. Ezért a legkorább an tíztizenöt év múlva esedékes török csatlakozásig az uniónak magának is komoly gazdasági és döntéshozatali reformokat kell végrehajtania. vissza rn Az ENSZreformok mellett állt ki Gyurcsány Ferenc Magyar Hírlap, 20 05. október 6. Budapest alapjában véve jónak tartja az ENSZ csúcsértekezletén elfogadott zárónyilatkozatot, mert az megteremtette a további döntések lehetőségét. A reformok kibontakozásának lehetőségei azonban gyenge lábakon állnak – mondta tegnap Gyurcsá ny Ferenc az ENSZ főtitkárának. A magyar kormányfő New Yorkban kezdte amerikai látogatását, félórás megbeszélést folytatott Kofi Annan ENSZfőtitkárral. Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy Magyarország a hatékony multilateralizmus érdekében fontosnak tartja a z ENSZ reformját. Az ENSZ szeptemberi csúcsértekezlete "szerencsére nem vált a Biztonsági Tanács bővítésének túszává. Sajnálatos módon azonban a kibontakozás három előfeltétele – a biztonság, az emberi jogok és a demokrácia – közül az első, a biztonság gye nge lábakon áll, mivel a csúcsértekezleten nem sikerült
