Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-06
27 célokra is. Példának okáért legyen egyhá zaink képviselőinek valamely bázisa Budapesten, ahol egyáltalán meg tudjanak szállni. Másfelől pedig egyházképviseleti, egyházdiplomáciai szempontból sem volna közömbös, hogy Budapesten otthon lehessünk. Nos, mint megtudtam, az ötletet tett követte, és 200 1 decemberében a magyar kormány arról intézkedett, hogy közbeszerzési eljárás útján szerezzenek be egy nagyobb kiterjedésű ingatlant, és azt újítsák fel a romániai magyar egyházak számára. Nagy homály fedte évekig ezen határozat végrehajtását. – Az ominóz us kormányhatározat hatálytalanításáról kaptake valamilyen értesítést? – Nem, semmilyen értesítést nem kaptunk. 2001 decembere, ama kormányhatározat megszületése óta csak az Orbánkormány jelezte, hogy folyamatban van a beszerzés. Semmilyen konzultáció, s emmilyen értesítés nem történt. Én magam levélben is fordultam BálintPataki József HTMHelnökhöz, érdeklődvén erről az ingatlanról. Kitérő választ kaptam. Más ízben pedig nem kaptam választ. Az tudnivaló a kormányhatározatból, hogy az ingatlankezelő maga a HTMH volt, tehát ő ka pta a megbízatást, a végrehajtó pedig a kancelláriaminiszter volt, értelemszerűen előbb Kiss Elemér, majd Kiss Péter volt a főfelelőse ennek az ügynek, másodsorban meg BálintPataki József. E konkrét ügyön túlmutató üzenete is van ennek az esetnek, éspedig az, hogy milyen a viszonya a mai magyar kormánynak a határon túli magyarsághoz, a határon túli magyar egyházakhoz. Deklarált módon jó az a viszony, deklarált módon támogatja a magyar kormány az egyházaknak a nemzetmegtartó szolgálatát, de ez az eset szöge s ellentétben áll ezzel a deklarált kormányzati céllal. Ezek után nem marad más hátra, mint a legilletékesebbekhez, a Miniszterelnöki Hivatalhoz, illetve a HTMHhoz fordulni. Én magam már írtam egy levelet ebben a tárgyban BálintPataki József volt elnökne k, hisz ő az ügynek a legilletékesebb ismerője, tudója. Még azt is megírtam, hogy ő papgyerek volt, és azt a minimális szolidaritást elvárjuk tőle, hogy egy ilyen egyházi vonatkozású kérdésben legalább tájékoztasson. Nem marad más hátra, mint megkeresni to vábbá az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit. Megítélésem szerint közösen kellene fordulnunk az előbbiekhez. – Láte reményt arra, hogy valamilyen pozitív változás történhet az ügyben? – Gondolom, hogy az egyházak igénye méltányos és jogszerű, hisz en egy kormányhatározatról van szó, amelyik évekig érvényes volt, és amelyet ismeretlen indoklással hatályon kívül helyezett a szocialistaszabademokrata kormány. Legalább valamiféle indoklás és válasz jár, illendő ezen eljárás tárgyában. – Vonhatóe párhu zam ezen eset és a tervezett érmindszenti Adyzarándokhely ügye között, amelyre szintén az Orbánkormány különített el pénzt, aztán a Medgyessykormány azt másnak, másra adta? – A kérdés teljesen megalapozott. Véleményem szerint analóg esetről van szó. Min dkét ügyben az egyház rovására történt döntés. vissza Tóth Hajnal Januártól az új nemzeti vízummal érkezhetnek a határon túliak Magyar Hírlap, 2005. október 6. A nemzeti vízumot díjmentesen kérhetik Nemcsak a ha táron túl élő magyarok, hanem a magyar kultúrával foglalkozó más nemzetiségűek is megkaphatják az új nemzeti vízumot, amellyel az EU tagországaiba is lehet utazni. A határon túli magyar szervezetek üdvözölték a döntést, amelyről a szomszédokkal Budapest ne m egyeztetett. A nemzeti vízum nem csak a határátlépést, a magyarországi tartózkodást is megkönnyíti fotó: Németh András Péter . A Külügyminisztérium tegnap jelentette be, hogy az Ukrajnában, Szerbia és Montenegróban, Romániában és Horvátországban élők jövő év január elsejétől igényelhetik a dokumentumot, mely többszöri beutazásra jogosít, és tulajdonosa három hónapnál tovább maradhat Magyarországon. A nemzeti vízumot díjmentesen kérhetik mindazok, akik a magyar nyelv gyakorlása vagy nemzeti identitásuk megőrzése céljából kívánnak hazánkba utazni, esetleg az állami felsőoktatáson kívül eső tanulmányokat folytatnak, vagy családjukat akarják meglátogatni. Fontos ugyanakkor, hogy az igazolvány nem jogosít munkavállalásra és nem állami tanulmányok végzésére – és nem csak magyarok kérhetik. Akár egy magyar történelmet tanító szerb tanár is megkaphatja, ha megfelel a követelményeknek – mondta Fekszi Márta, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. A kérelmezőknek ugyanis meg kell felelniük az általános ví zumkiadási feltételeknek, valamint magyarországi tartózkodásuk anyagi és lakhatási körülményeit is igazolniuk kell. A nemzeti vízum valószínűleg egy bélyegre fog emlékeztetni, amelyet a kérelmező okmányaiba ragasztanak. Ha ezzel tulajdonosa elmegy az ille tékes bevándorlási hivatalhoz, bármiféle egyéb kérelem benyújtása nélkül megkapja a hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt, amellyel már az Európai Unió többi országába is beutazhat. Magyarország schengeni csatlakozása után a nemzeti vízumot biometrik us adatokkal látják el, így később is lehet majd használni. Bár az igazolvány úgynevezett D típusú vízum, azaz nemzeti hatáskörbe tartozik, Magyarország az Európai Unió véleményét is kikérte az ügyben. Brüsszel nem emelt kifogást, de október végén
