Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-06
25 A "magyarországi könnyű pénz" nem ösztönöz fejlesztési logikára, ráadásul a civil szférában antimodern, archaikus szerkezeteket konzervál – magyarázta Ríz Ádám egy június végi támogatáspolitikai tanácskozáson Kolozsváron, melyről további részletek itt olvashatók. A mostani támogatáspolitika minden résbe "befolyatja" a kis összegű pénzeket. – Ez nem hatékony, egyes területeket kéne kiemelten támogatni magyar forrásokból, a többire egyéb megoldást keresni – mondja a szakértő. Az E Us pályázati rendszerek mintájára a célokat számszerűsíteni kell, hogy az ellenőrzés során össze lehessen vetni a végeredményt az eredeti elképzeléssel. A cél: a határon túli magyarok támogatására szánt költségvetési forrásokat a régiós szempontrendszert figyelembe véve fejlesztési logikára átalakítani. Ha tovább játszunk a számokkal, kiderül: a magyar kormány 2005ben a 6 582 milliárd forintra rúgó költségvetés 0,195%át költötte a határon túliakra. Ez plasztikusan annyit tesz, hogy egy adófizető minde n 1 000 forintja után 2 forint ment a határon túlra. 2006ban a magyar államigazgatás 7 309 milliárd forintból gazdálkodhat: ez 11%kal több a 2005ös költségvetésnél, ehhez képest a támogatások a rendelkezésre álló büdzsé mintegy 0,132%át teszik ki. Ez azt jelenti, hogy 1 000 forintonként csupán 1,3 forintot áldoznak határon túli támogatásokra. Hogyha a teljes magyar költségvetéshez viszonyítjuk, 2006ban a határon túli támogatások 37%kal csökkennek. A minden bajok megoldásaként tálalt überprojekt, a Szülőföld Alap egyelőre nem váltja be a hozzá fűzött reményeket: jövőre a beígért minimum egymilliárd helyett 608 millió forint szerepel ennél a tételnél a költségvetésben. Ez körülbelül fél Duna TVt jelent – vagy egy egész HTMHt, a tetején kis habbal. vissza "Megalázás Parkjának" minősíti Tőkés az aradi Tűzoltóteret Transindex.ro 16:02; 5.10.2005 Konjunkturális természetűnek bizonyult "az RMDSZ elnökének tusnádfürdői nyitása" – írja egy szerkesztőségünkbe eljuttatot t közleményében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A nyilatkozat az aradi október 6.i ünnepség apropóján született. "A hivatalos RMDSZ politikája jobbára kimerül Románia integrációs érdekeinek a túlbuzgó képviseletében, melyhez a rom ániai magyarság közképviseletének kisajátításából merít etnikai legitimációt" – áll a szövegben. A püspökpolitikus szerint "az aradi Megbékélés Parkja híven jelképezi ezt a politikát. A többségi nemzet diadalkapuja árnyékában húzódik meg a kisebbségi ma gyarság Szabadságszobra. Ez a park nem is a Megbékélés, hanem a történelmi és politikai Megalázás Parkja." A park mintájára az RMDSZ "a kisebbségi törvény kikényszerítése által olyan politikaijogi konstrukciót akar az erdélyi magyarságra erőltetni, mely a közösségi önrendelkezésen alapuló szabadságtól végképp megfosztana bennünket. Az RMDSZ pártbizottsága mind a Tűzoltótér, mind Erdély autonómiájáról kész önként lemondani" – áll a szövegben, mely szerint a megoldás: kényszerítsék párbeszédre az RMDSZt a romániai magyar egyházak, politikai, polgári és társadalmi szervezetek "Elengedhetetlenül fontos, hogy a romániai politikai, egyházi és civil élet képviseletei létrehozzák az Erdélyi Magyar Állandó Értekezletet (ERMÁÉRT), és ennek keretében együttesen és egyetértésben képviseljék nemzeti közösségünk érdekeit" – zárul a Nagyváradon kelt politikai nyilatkozat. vissza Magyar nemzetpolitika Budapesten − Az egyik adja, a másik elveszi A romániai magyar történelmi egyházakat ugyanúgy a trianoni diktátum szakította el az anyaországiaktól, mint a kisebbségbe került magyar közösségek et a nemzet testétől. Hét évtizeden át jószerével még a „szakmai jellegű” kapcsolattartást is meggátolták az utódállamok, nemhogy a szolgálatban való együvétartozást és együttműködést. 1989 után nyílott erre lehetőség Erdély és Magyarország viszonylatában, bár a tényleges, egykoron létező szervezeti és cselekvési egység helyreállításának máig nem jöhetett el az ideje. Az kétségtelen, hogy a határok átjárhatóvá válásával könnyebbé vált mind a felekezeti testvérkapcsolatok, mind az ökuménia éltetése, de olyko r
