Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-05
13 Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. szeptember 4., vasárnap (MTI) - Magyarországi és szlovákiai zsidó hi tközségek küldöttségei találkoztak vasárnap Révkomáromban az Európai Zsidó Kulturális Napok keretében. Az első regionális találkozón a dunaszerdahelyi, érsekújvári, nyitrai, galántai hitközségek a győri, mosonmagyaróvári, váci, tatabányai és a székesfe hérvári hitközségeik küldöttségeit látták vendégül a révkomáromi Menház nevű kulturális központjukban és ismertették velük az 1791ben létesült révkomáromi hitközség két évszázados, gazdag történetét, jelenlegi tevékenységét. Paszternák Tamás, a találk ozó egyik szervezője a TASR hírügynökségnek elmondta: a második világháború előtti években a Duna két partján fekvő Komáromban és Révkomáromban mintegy háromezer zsidó hitű ember élt, két nagyobb és egy kisebb zsinagógájuk volt. Közülük a háború után csak kevesen, mintegy háromszázan, maximum ötszázan tértek vissza, majd a zsidó állam létrejötte után a többségük Izraelbe települt. A révkomáromi zsidó hitközségnek jelenleg hatvan tagja van, de a városban még körülbelül további hatvan, száz zsidó vallású ember él. A helyi hitközség tevékenysége az elmúlt években elsődlegesen ismeretterjesztő törekvéseket követett, ezen belül is külön hangsúlyt fektetve arra, hogy a fiatalokkal megismertessék a holokauszt tragédiájának hiteles történetét. A révkomáromi hitk özség immár harmadik éve, 350 példányaszámban jelenteti meg kétnyelvű, magyarszlovák periodikus kiadványát. vissza A kettős állampolgárságot csak a kettős állampolgársággal lehet kiváltani Markó szerint Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2005. szeptember 5., hétfő (MTI) - A kettős állampolgárságot csak a kettős állampolgársággal lehet kiváltani, semmi egyébbel - mondta a Krónikának adott nyilatkozatában Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetsé g (RMDSZ) elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a határon túli magyar vezetőkkel tervezett hétfői találkozóját megelőzően. Az erdélyi napilap hétfői számában Markó kifejti: "Az én véleményem egyezik az erdélyi magyarok véleményével: a kettős államp olgárságot csak a kettős állampolgársággal lehet kiváltani, semmi egyébbel". Elmondta: az RMDSZ nem kapott semmiféle hivatalos iratot a magyar kormánynak a határon túli magyarok közjogi státusa rendezésére vonatkozó elképzeléseiről. "Csak a sajtóból értesü ltem arról, hogy a határon túli magyarok Európai Unión belüli utazását a magyar kormány - görög mintához hasonló - speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani" - fejtette ki Markó. Az RMDSZ elnöke közölte: várja a tájékoztatást Budapest elképzelé seiről, ám a találkozónak véleménye szerint nemcsak erről kellene szólnia. "Fontos lenne tárgyalni a magyarmagyar kapcsolatokról, hangsúlyosan a Szülőföld Alapról, hiszen az abból nyújtandó támogatásokra nagy szükség lenne" - szögezte le. vissza Kémlelők Népszabadság • Kis Tibor • 2005. szeptember 5. Nemigen állítható, hogy a közvélemény ma bármivel is többet tudna a mi kis magyar kémhistóriánk hátteréről vagy megalapozottságáról, mint a botrány kipattanásakor. Legi nkább persze azért, mert az eligazodáshoz alig kap kapaszkodót. Kormányoldalon az ügy kapcsán jobbára csak feszengést érzékel az ember, ellenzéki részről pedig kaján triumfálást. Kövér László tegnapi nyilatkozata világossá teszi, a Fideszt valójában egyetl en szempontból izgatja a dolog: mennyiben ad lehetőséget neki az eset arra, hogy újra és újra a koalíció hátsó felébe rúghasson. Tőkés László viszont szemmel láthatóan minden idegszálával arra koncentrál, hogyan piszkálhatná Markóékat a spionhistória kapcs án. Vagyis minden arra utal, hogy megkezdődött a Szatmáriügy "pártpolitikai kezelése". Márpedig ez a sokéves tapasztalatok alapján nyilván nem sok jóval biztat: könnyen elképzelhető, hogy a folyamatot demagógia, csúsztatások kísérik majd, a végén pedig esetleg még annál is nagyobbak lesznek az esetet körülölelő ködök, mint kezdetben voltak. Akik azonban ezt a sorsot szánnák neki, nyilvánvalóan megfeledkeznek egy lényeges körülményről. Arról tudniillik, hogy a Szatmáriüggyel egy új szereplő jelenik meg a színen: az anyaországba áttelepült kisebbségi magyar. És a sejtelmes erotikus szálakkal átszőtt kémtörténet egy adott ponton könnyen ilyen irányba lendülhet, amikor is már a kisebbségi magyarok, nem pedig a csinos "kémnő" és az általa megszédített hímek k erülhetnek majd a célkeresztbe. Kémhisztériától persze nálunk nyilván felesleges volna most tartani, de az áttelepültekkel szembeni gyanakvás erősödése már nem ennyire elképzelhetetlen.
