Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
28 Tanácsot (EMNT). Úgy látja, az RMDSZ jelenlegi állapotában elképzelhetetlen az összefogás az utódkommunista Szoc iáldemokrata Párttal folytatott négyéves együttmuködés után és a múlttal való szembenézés elmaradása miatt. A püspök hangsúlyozta, hogy számára idonként úgy tunik, mintha az RMDSZ politikusai magyarul beszélo román politikusok lennének. A zárónapon jelent meg Orbán Viktor, akit Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke a nemzet miniszterelnökeként konferált be. A baloldali politikusokra utaló kijelentéseit orkánszeru tiltakozás és támadás követte. Egyetérthetünk a beszéd lényeges pontjaival: „… egyetlen jól muködo g azdasági övezetté és hálózattá kell szervezni magunkat, amihez az egész Kárpátmedencében s különösen Magyarországon olyan szemléletváltásra van szükség, amely a nemzetegyesítést jelöli meg elso számú célként... Magyarország jövoje nem a tízmilliós Magyaro rszágban, hanem a tizenötmilliós magyar nemzetben van... Mivégre is létezik az Európai Unió – az európai összefogás és eroegyesítés több munkalehetoséget, magasabb életszínvonalat és nagyobb biztonságot tud nyújtani az itt éloknek, mint ha mindezeket nemze tállami keretek között próbálnánk kielégíteni. Ha erre nem képes, akkor további kudarcokkal is szembe kell néznie... Magyar nemzeti érdek, hogy a szervezet megnyugtató válaszokat adjon a kérdésekre. A nemzetegyesítés kimenetele szorosan összefügg e kontine ntális szövetség jövojével... Itt, a Kárpátmedencében, összefogva a szomszédos országokkal, de elsosorban is az ott élo magyarokkal... A jövoben sokkal eroteljesebben kell képviselnünk azt a véleményt, hogy az Európai Unión belül alkalmazott kettos mérce elfogadhatatlan... A jövoben határozottabban kell fellépnie a magyar külpolitikának, ha nem akarjuk elhallgatni a határon túli magyarok politikai és személyes konfliktusait... ezért a státustörvényhez hasonló bátor, az Európai Unió számára is elfogadható k isebbségvédelmi lépésekre lesz szükség...” Tekintsük az idézett mondatokat, mondatrészeket Orbán Viktor beszéde fontosabb tartalmi részeiként, hiszen a magyar nemzet egyesítésérol szólt, ami több mint nyolc évtized után Trianon ma is ártalmas hatásainak ko rlátozását célozza meg a megnyílt lehetoségek kihasználásával. Más szóval, a történelem adta lehetoségeket ki kell használni annak érdekében, hogy a Kárpátmedence természetes életrendje helyreálljon, aminek európai jelentoségérol nekünk kell meggyozoen hí rt adni. Utalása a kettos mércére úgy is értelmezheto, hogy ha az egykori gyarmatosító országok állampolgárság megszerzésére jogosító jogviszonyt biztosítanak az egykori gyarmatok lakosságának, miféle alapon tagadható meg az egy tömbben élo magyar nemzet e lhatárolt részeinek ay állampolgárság megadása. Boséges lehetosége lett volna a magyarországi médiának ilyen és hasonló elemzésekre, például a felvetett gondolatok értelmes megvitatásával. Nem, mindez nem volt érdekes a politika és a publicisztika számára . Csupán egy dologról szóltak: Orbán durván megtámadta a baloldalt, a baloldal becsületébe gázolt. Orbán Viktor meg merte mondani, hogy decemberben a magyar kormány mondott nemet a határon túli magyarokra, nem a magyarországi magyarok, és hogy a kormányt n em szabad összekevernünk az országgal, és a legkevésbé sem szabad összetévesztenünk a nemzettel... A XX. századi baloldal, amikor tehette, rárontott saját nemzetére, így tettek Kun Béláék, így Rákosiék és azok is, akik 1956ban az oroszok oldalára álltak, december ötödike is tulajdonképpen rárontás volt saját nemzetünkre. Ez a néhány kitétel volt tehát, aminek cincálása és vesézése már két hete megtölti a baloldali újságok oldalait, errol nyilatkozik minden kormány- és pártpolitikus, ez foglalkoztatja a lát ványos médiát is. „Vihart kavart Orbán tusnádfürdoi beszéde” – hirdeti a Népszabadság a beszéd napját követo hajnalban megjelent számában. Máris közölte az MSZP parlamenti frakcióvezetojének, Lendvai Ildikónak közleményét, amiben az alábbiak olvashatók: „ Orbán Viktor tusnádfürdoi beszédének megdöbbento hangvétele túlmutat a napi aktualitásokon, túl ellenzék és kormányoldal szokásos vitáján: a baloldaliak becsületébe gázolva a normális politikai párbeszéd alapfeltételeit kérdojelezi meg. A Fidesz elnökének sikerült beszédét az esztendo legdurvább és leggyávább mondatával emlékezetessé tennie, amikor azt állította: a magyar baloldal, amikor csak tehette, mindig 'rárontott saját nemzetére'. Orbán szerint a magyar baloldal, Kun Béla és Rákosiék cselekedeteihez hasonlóan ezt tette a december 5ei népszavazáson is. Durva és gyáva mondatok. Durva, mert megkérdojelezi a fél ország hazafiságát, mindazokét, akik nem értettek együtt Orbán Viktor népszavazási álláspontjával. Gyáva, mert mást mond Budapesten szemtol szem be, amikor vitapartnerrel kell szembesülnie, és mást Budapesttol távol, ahol nem kell tartania attól, hogy választ kap. Orbán Viktor tusnádfürdoi mondatai a 'hazaárulózás', a 'kötélemlegetés' legrosszabb hagyományait idézik, a 'kunbélázás' pedig Csurka Ist ván kedvelt szófordulata. A szocialista pártnak Kun Bélához és Rákosihoz épp annyi köze van, mint a demokratikus jobboldalnak Szálasihoz – vagyis semmi. A különbség csak az, hogy míg a Fidesz elnöke nem vonta meg támogatását attól a laptól, amelyben Szálas i katonáit hosként ünnepelték, addig a szocialisták soha semmilyen közösséget nem vállaltak Rákosiékkal...” Gyurcsány is megszólalt, szerinte a Fidesz elnöke megkérdojelezte az övétol eltéro gondolkodás létjogosultságát. Arra kérte ot, forduljon el rossz m ondataitól, és ne csináljon belolük rossz politikát, a kiátkozás kiátkozást szül.
