Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-30
12 Ágoston szerint a vajdasági feszültség fenntartásával a szerb kormány "kimondatlanul olyan veszélyes közeg látszatát próbálja kelteni, ahol a koszovóihoz hasonlatos etnikai viszály törhet ki". A VMDP elnöke a háttérben olyan politikai erőket lát, amelyek a feszült légkörrel próbálják rávenni a 300 ezres délvidéki magyarságot annak eldöntésére, hogy kivándorolnak vagy asszimilálódnak. E kettős nyomást Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke egyenesen "puha etnikai tisztogatásnak" nevezte. A további incidenseket Németh szerint csak az autonómia megadásával lehetne megakadályozni, mert így a magyarok az etnikai arányoknak megfelelően len nének képviselve a belügyi és igazságügyi szervekben. Ennek azonban az ellenkezője zajlik, mivel Dévavári arról beszélt, hogy 15 éve tart a vajdasági magyarok kiszorítása a közintézményekből és az állami vállalatokból. A kétórás ülésen vita bontakozott k i arról, hogy milyen hatással lenne a szerb közvéleményre, ha a belgrádi kormány (anyagi) támogatásával távolítanák el a magyarellenes falfirkákat. A magyarszerb toleranciaprogramokat Gémesi és Németh egyaránt előrelépésnek nevezte, a vajdasági vendégek v iszont sürgették, hogy azokba elsősorban magyarellenes szerb fiatalokat vonjanak be. Igen sarkosan fogalmazott Csapody Miklós (MDF), aki szerint az EU "naivitással és közönnyel", Magyarország pedig "túlzott óvatossággal" kezeli a vajdasági helyzetet. Cső dnek nevezte, hogy az Európai Parlament tényfeltáró bizottságát vezető néppárti Doris Pack a vajdasági problémák forrását a magyarok gyenge szerb nyelvtudásában látta. Csapody radikálisabb, vagyis a diplomáciában szokatlan lépéseket sürgetett a magyar korm ánytól, Gémesi szerint az EUban nagyon nehéz napirenden tartani a kisebbségi kérdéseket. A magyar diplomáciának annyit sikerült elérnie, hogy a kisebbségi jogok érvényesülését Szerbia EUs integrációs perspektívájának egyik kiemelt feltételeként kezeljék. vissza Márton Áronra emlékeztek Erdélyben Népszabadság • Kolozsvári tudósítónktól Tibori Szabó Zoltán • 2005. szeptember 30. Halálának 25. évfordulóján Márton Áron római katolikus püspökre emlékeztek egykori szolg álatának színhelyein, Gyulafehérváron és Kolozsváron. A Szent Mihálynapi búcsúval egybekötött gyulafehérvári búcsún Markó Béla, a román kormány miniszterelnökhelyettese, Szabó Vilmos, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára, Orbán Viktor Fides zelnök, Terényi János bukaresti magyar nagykövet, számos erdélyi katolikus és protestáns egyházi vezető és politikus rótta le kegyeletét a néhai főpásztor emléke előtt. Az ünnepségen mintegy ezer erdélyi és magyarországi zarándok vett részt. Az ünnepi m isét Erdő Péter, bíboros prímás, esztergombudapesti érseke celebrálta. A hitéért és a nemzeti közössége melletti bátor kiállásáért a második világháború után meghurcolt püspök tevékenységét Jakubinyi György, az ezeréves gyulafehérvári egyházmegye érseke m éltatta. A szertartás után a székesegyház alatti kriptában koszorúkat és mécseseket helyeztek el Márton Áron sírjánál, megnyitották az egykori püspök tiszteletére kialakított emlékszobát, majd a püspök példamutató munkásságát, kivételes egyéniségét mélta tó előadások hangzottak el. Markó Béla kifejtette: Márton Áron személyisége, élete példaértékű mindannyiunk számára. Az 1944. május 18án a kolozsvári Szent Mihálytemplomban elmondott, a zsidóüldözés ellen keményen állást foglaló prédikációjára és más, hasonló súlyú kiállásaira utalva az RMDSZelnök emlékeztetett arra, hogy a mártír püspök mindig felemelte a szavát az intolerancia és a gyűlöletkeltés ellen. - Mindannyian Márton Áron népe vagyunk - hangsúlyozta Markó Béla. Márton Áron boldoggá avatásána k eljárása nem sokkal halála után elkezdődött, ám mindmáig nem fejeződött be. A néhai püspököt azonban magyarok, románok és zsidók egyformán tisztelték. Három évvel ezelőtt, post mortem, a jeruzsálemi Jad Vashem intézet legmagasabb kitüntetését is megkapta .
