Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-30
13 Az erdélyi magyarság mindig jogainak nagy védelmezőjének tekintette. Mindmáig sokan emlékeznek az 1946 januárjában Gróza Péter (Petru Groza) román miniszterelnökhöz intézett kemény hangvételű levelére, amelyben egyebek mellett a következőket írta: "I sten magyarnak teremtett, s természetesen fajtestvéreim sorsa és sorsának alakulása iránt nem lehetek közömbös. A papi hivatásom pedig arra kötelez, hogy a kérdéseket erkölcsi szempontból is mérlegeljem. A román fennhatóság alatt élő magyarság helyzete nem felel meg azoknak a nagy erkölcsi követelményeknek, melyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya a békés együttélés rendezőelveiként megjelölt. És ha a nemzetek közötti békét őszintén akarjuk előmozdítani, úgy gondolom, a kibontakozás útját ebben az irányban kell keresnünk." 1949 tavaszán letartóztatták, 1951ben életfogytiglani börtönre ítélték, s évekig a legnehezebb romániai fegyházakban sínylődött. 1955ben nemzetközi nyomásra szabadult. vissza Éles hangú EPhatározat Népszabadság • Sz. L. L. • 2005. szeptember 30. Szerbia európai integrációs törekvéseinek sikere múlhat azon, tiszteletben tartjae az emberi jogokat a Délvidéken. Az Európai Bizottságnak (EB) és a tagállamok tanácsának nagyobb figyelmet kellene fo rdítania a vajdasági kisebbségek zaklatása jelentette biztonsági veszélyre, s az EUnak megfigyelőket is küldenie kellene a helyszínre. A többi közt ezt tartalmazza az a sürgősségi határozat, amelyet nagy többséggel hagyott jóvá tegnap az Európai Parlame nt strasbourgi plénuma. A hétpárti egyetértéssel megfogalmazott újabb állásfoglalást magyar részről Becsey Zsolt (Fidesz), SzentIványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) jegyezte előterjesztőként, de négy további magyar euroképviselő, köztük a szlovák iai MKP részéről DukaZólyomi Árpád is felszólalt a vitában. Az EB részéről Kovács László szólt hozzá, aki egy évvel ezelőtt még külügyminiszterként igyekezett tudatosítani Brüsszelben a vajdasági problémákat. - Nem beszélhetünk tömeges, szervezett vagy a hatóságok által támogatott incidensekről. Ám ezek kivizsgálásakor a hatóságok gyakran késlekedve, nem kellő alapossággal járnak el. Tabajdi Csaba sajnálja, hogy az általa fogalmazott jóval keményebb szocialista javaslatból több elem nem került bele a v égleges határozattervezetbe. - Innen, Strasbourgból üzenem a szerb népnek: ne legyen eszköze a posztkommunista, nacionalista elit által gerjesztett idegengyűlöletnek - mondta Olajos Péter (MDF). vissza Ukrán mérleghintá n játszik a Kreml A viszony már nem ellenséges, de még visszafogott Juscsenkóékkal Népszabadság • Moszkvai Tudósítónktól Nyilas Gergely • 2005. szeptember 30. Moszkva megtanulta az ukrajnai leckét. Tavaly decemberben komoly presztízsvesztesége t szenvedett azzal, hogy az elnökválasztáson alulmaradó Viktor Janukovics mellett egyértelműen letette a voksát. Ezért idén már pragmatikusabb: a hét elején "megbocsátott" az időközben ellenzékivé lett Julija Timosenkónak, és az orosz főügyészség visszav onta a vesztegetéssel vádolt exkormányfő elleni nemzetközi körözési kérelmét. Ma pedig utódját, Jurij Jehanurovot fogadja. Orosz politológusok szerint a taktikaváltás egyrészt azzal magyarázható, hogy a Kreml felismerte: az "orosz faktort" - a szoros gaz dasági kapcsolatokat, az energiaellátásban vitathatatlan orosz dominanciát - egyetlen ukrajnai politikai erő sem hagyhatja figyelmen kívül, így Oroszország valódi befolyását nem veszélyezteti az ukrajnai választások kimenetele. Másrészt, az ukrán elnökkel szakító Timosenko valójában pragmatikus politikus, aki annak ellenére, hogy miniszterelnöksége alatt privatizációs felülvizsgálatot követelt, valójában nem fenyegette a nehéziparban érdekelt orosz nagyvállalkozókat. Ráadásul a jelenlegi helyzetben azt is n ehéz eldönteni, hogy Juscsenko Mi Ukrajnánk nevű pártja vagy Julija Timosenko Blokkjának győzelme volna kényelmetlenebb Moszkva számára a jövő márciusi parlamenti választásokon.
